Budapest és környéki látnivalók - 112. oldal

Szent Kereszt Felmagasztalása Templom

Budakalászon az első templom 1824-26 között épült, Szent Kereszt felmagasztalása titulussal. 1845-ben alakul önálló egyházközséggé és 1846-tól van saját anyakönyvezése. A XIX. század végén dunai áradás következtében a régi templom és plébánia épülete megrongálódott, életveszélyessé vált. Ezért új épületek emelése vált szükségessé. A század elején a régi templom mellett, azonos titulussal új templom épül. 1907. szeptember 15-én, az akkori székesfehérvári megyéspüspök, Dr. Prohászka Ottokár szentelte fel a templomot. A templom építésére a püspök úr Robl János volt budakeszi káplánt kérte fel. A temp-lomszentelés alkalmával nevezték ki Robl Jánost az egyházközség plébánosává. 1907. szeptember 8-án vasúton megérkezik a templom 4 db harangja és a templom berendezése is ekkor készült el. 1908-ban elkészült a templom orgonája, mely azóta is működik. A régi templomot 1909-ben bontják el, a kőanyagot a templomkert bekerítésére használták fel, amely ma is áll.

Szent Kereszt felmagasztalása templom (Római Katolikus Templom)

Szent Kereszt Plébániatemplom

Szent Kereszt Plébániatemplom

A római katolikus templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A templomot már az 1324-es kiváltságlevél is említi, védőszentje Szent Márton. Az eredetileg gótikus stílusú templomot többször átépítették. Az 1965-ös régészeti feltárások idején sírokra bukkantak a templom körül. Az épületet egy 1600-as években készült rajz szerint kerítés vette körül.

Szent László plébániatemplom

Neogót stílusú, latinkereszt alaprajzú, háromhajós templom, félköríves záródású apszissal. Főtornyát két alacsony kíséri. Huszártornya is van.

Szent László Templom

Szentmisék: minden szombaton 19.00 órától minden vasárnap 9.00 és 19.00 órától hétfőnként 8.00 órától Templomunk és közösségünk védőszentje Szent László király, akinek ünnepe június 27. Ezen a napon minden évben egész napos szentségimádást tartunk.

Szent Lukács Gyógyfürdő

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek.A világ minden tájáról érkeznek ide a gyógyulni vágyók.

Szent Margit szobor

A Szent Margit szobor anyaga: fehér süttői mészkő, mérete: a kompozíció befoglaló mérete 150cm * 300cm, a térdeplő női figura kb 110 cm, tartóoszlop mérete: 115*120cm. kivitelezés módja: kőfaragás. Alkotó(k), művészek neve, tevékenysége: M. Gémes Katalin(szobrász) Markolt György(szobrász) Építés ideje: 2000

Szent Mihály Altemplom

A templom az 1241-es tatárjárás után a betelepített német lakosság számára épült Szt. Mihály tiszteletére, és mintegy fél évezredig állt itt.

Szent Mihály arkangyal-templom

Az érdi katolikusság egyik fontos központja a nyolc főangyal egyikének, Lucifer legyőzőjének a nevét viselő Szent Mihály katolikus templom. A korabeli források szerint az épület szentélye már a 15. században is e helyütt állt.

Szent Mihály kápolna Margitsziget

A román stílusban rekonstruált kápolna nyugati oldalán nyíló bejáratát két oszlop fogja közre. A kapu orommezejében lévő bronz dombormű az utolsó ítélet jelenetét mutatja be. Előképe a kassai Szent Mihály kápolna hasonló ábrázolása után készült. Az arkangyal jobbjában pallost, baljában mérleget tart, amelynek egyik serpenyőjében az üdvözülő, a másikban az elkárhozott lélek allegorikus alakjait látjuk. Az előbbieket angyal fogadja, az elkárhozottakat négy ördög ragadja el. A szabad helyen régies metszésű betűkkel az Ignosce Domine - Ne ródd fel, Uram - felirat. <br> A kapu felett emelkedik a zömök, magas, nehéz, gúla kősisakkal fedett torony, amely részint a nyugati falra, részint a templomtérbe nyúló erős pillérekre támaszkodik. A torony felső emeletét díszes kőoszlopokkal kettéosztott ikerablakok törik át. A 15. századból származó harangot Strous János öntötte. A harang felirata: Hilf * uns* Gott * Maria * perat * uns * dumma * goss * Meister * Hans * Strous * (Segíts Isten, Mária, vezess, minket, együgyűeket - öntötte Strous János mester). A templomtérbe lépve balról a tölgyfalépcső a karzatra és a toronyba vezet. A hajó jobb oldalán emléktábla teszi közzé a kápolna rekonstrukciójának előzményét. A mennyezetet színes ornamentikával ellátott kazettás burkolat fedi. A szentély középpontjában a zsinati liturgia szerinti szembenéző oltár látjuk, menzájának nehéz kőlapját négy, kockafejezetű oszlop tartja, közepét zömök kőkocka támasztja alá, előlapján Agnus Dei ábrázolás. A szentély keskeny ablakán Szent Mihály arkangyal festett képe, Kölber Dezső alkotása. Eredetileg az oltár menzájára bronz tabernákulumot helyeztek az evangélisták jelképeivel, az angyali üdvözlet jeleneteivel. A korábbi feszület és a négy gyertyatartó ugyancsak bronzból készült. Ma a tabernákulumot az evangéliumi oldalon található, kovácsoltvas ajtóval ellátott pasztofórium helyettesíti. (Az oltár, a szentségház ,a pasztofórium, a szenteltvíz-tartók és az emléktábla Körmendi Frim Jenő munkája). Árpád-házi Boldog Margit képét Feszty Masa alkotta.

Szent Mihály Plebaniatemplom

Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén) 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében végzik vasár- és ünnepnap a szentmiséket. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi hatóság véglegesen átengedi a tornatermeket kápolnai célra. Az Érseki Főhatóság Mester Jenőt 1923. december 1-jén helyi lelkésznek nevezi ki. Foerk Ernő aki a szegedi dóm építésze is tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését, a Budapest-Székesfőváros által nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim és Weninger cég. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. 1933-ban emelik plébániai rangra a lelkészséget. 1940 elején elkészül az egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia épülete, Dr. Fábián Gáspár terve alapján. A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert. A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból fokozatosan tűnnek el. 1955-ben a templom megkapja az esztergomi tanítóképző orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítenek. 1972-ben alakítja ki Rácz Gábor a templomban az új süttői márványborítású liturgikus teret. Ő készítette 1975-ben a szentbemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz átszüremlését ábrázolja. A felüllévő fényforrás egybefonódó hármas köre a Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való felelevenítése. 1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált mert a templom összképétől elüt tűzzománc képre cserélik, mely a három főangyalt ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő Kápolna Egyesület használt. 1995. augusztus 15-én szentelik fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A 90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra kerül, többek között megtörténik az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya 2004-re készül el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződik be. 2007-ben a templom tornyait restaurálják, 2008-ban pedig a templom teljes elektromos vezetékhálózatát cseréje történik meg. Az egyházközségben két énekkar egy klasszikus és egy gitáros teljesít szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók köztük fiatal családok is nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül 15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.

Szent Miklós Templom

Szent Orbán Templom

Szent Péter és Pál tiszteletére épített templom

Szent Péter-Pál Templom

Korábban Tyiprovacka szerb ortodox templom, 1944 óta Római Katolikus. Felújítása folyamatban, új orgona építése folyamatban.

Szent Rókus Kápolna

Külseje egyszerű, belső része barokk stílusú. Az épített oltár lépcsős emelvényét sírkő fedi itt temették el a szentéletű Oravecz Ignácot, aki 1792-től 1843-ig volt Tárnok plébánosa.

Szent Tamás kápolna

A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánffy Lukács esztergomi érsek (egyes források szerint utódja, Jób érsek) építette Becket Szent Tamás tiszteletére, akivel Párizsban tanult együtt. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is.

Szent Vendel szobor

Az Akácfa utca elején áll Szent Vendelnek, az állatok védőszentjének a szobra. Nem véletlenül került ide. 1863-tól a közös legelőket a falunak ezen a felén jelölték ki, és a gazdák az állatokat itt (marhahajtó útnak hívták ) hajtották ki legelni. A szobor Szent Vendelt pásztorruhában, báránnyal és kezében bottal ábrázolja.

Szent Vid Római Katolikus Templom

A középkori alapokon 1756-ben épült fel a barokk templom.

Szentháromság Oszlop

A talapzat alján Szt. Rozália sziklaüregben fekvő alakja, felette az oltári szentség aranyozott reliefje. Jobbra Szt. Vendel, Szt. Rókus, balra Szt.Sebestyén,a hátsó oldalon Nagy Konstantin szobra. A felső szakaszon a Madonnát gyermekével ábrázoló relief. Az oszlop alján Mária Immaculata a földgömbön,c sillagkoronával, mellette balra Szt. Bonaventura,j obbra Nepomuki Szt. János,u gyanezen a szinten Szt. Florián. Az oszlopot a Szent Háromság koronázza. Az emlékmű kétoldalán Szt. Alajos és Xavéri Szt. Ferenc szobra külön poszamensen.

Szentháromság Plébániatemplom

1944-ben az "újföldi" tanyaközpontban vályogból kápolnát építettek, melyet 1946-ban fejeztek be. A hívek a legnagyobb szent tiszteletére akarták ajánlani, ezért lett titulusa a Szentháromság Egy Isten. Megáldására 1946. jún. 16-án Szentháromság vasárnapján került sor, melyet dr. Kovács Vince segédpüspök végzett. Korábban az iskolában miséztek. A templomhoz 1956-ban tornyot és kórust építettek. 1958-ban és 1978-ban renoválták.

Szentháromság Római Katolikus Plébánia

A mai templom 1752-ben készen áll,az 1838-as árvíz után csak 1845-ben hozzák rendbe belsejét. A megrongált oltárkép helyett újat festenek, amelyet 1903-ban restaurálnak. Ma nincs a helyén. A templom műemlékileg védett.

Szentháromság szobor

Kőből faragott oszlopon Szentháromság szobor-kompozíciói kovácsoltvas kerítéssel körbevéve.

Szentháromság-oszlop és -szobor

Építtetője Házl Ádám uradalmi ispán, aki a szoborházzal együtt 1760 körül építtette. 1778-ban is említik, majd 1784-ben, miután Sándor Antal kastélyának kilátását zavarta, le akarták bontani, de a torbágyi plébános tiltakozása miatt valószínűleg csak áthelyezésére és a szoborház eltávolítására került sor. 1873-ban Juhász Mihály és felesége adományából új oszlopra helyezték. Nyolcszögű, lépcsős, tagolt talapzatából korinthusi fejezetes oszlop emelkedik, amely övgyűrűje fölött vájatolt. Tetején az Atyaisten, Krisztus, fölöttük a Szentlélek galambja. 2006-ban a felújított szobor új helyre került: a biai településközpontban kiépített új körforgalmi csomópont közepére.