utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Budapesti látnivalók - 23. oldal

Bővebben a helyről
Pesti oldal

Ha átmegyünk Budáról Pestre, a Duna bal partján is történelmi hangulatot árasztó városrészek, pihenőhelyek, nevezetes látványosságok várnak a látogatókra. Az átkeléshez válasszuk a Dunán átívelő kilenc híd közül talán az elsőt, az 1849-ben épült Széchenyi-Lánchidat.

A belvárosból érdemes gyalogosan végigsétálni a nyílegyenes Andrássy úton. A sugárút mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. Századi eklektikus paloták szegélyezik. A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) a leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét , 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során láthatja a nagyközönség.

Belváros

A belvárosi plébániatemplom a Március 15. téren a város első temploma. Egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.

A Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.) közelmúltban felújított épülete Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek megrendezésére is. Udvarában alakították ki a Zsidó Múzeumot, melyben Közép-Európa egyik páratlan judaika gyűjteménye jött létre, s a múzeum egyben a zsidó kultúra központja is. A Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) a magyar klasszicista építészet legszebbike, 1846 óta az ország legfontosabb közgyűjteménye őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig.

Kitűnik építészeti megoldásaival a Vásárcsarnok (Vámház krt. 1-3.). A magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (pesti Belváros) és a volt Posta-takarékpénztár (Hold u. 4.).

Az Országház (Kossuth Lajos tér) az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete. Steindl Imre 1885 és 1902 között építette a 96 méter magas, 118 méter széles remekművet, 10 udvarral, 29 lépcsőházzal, 27 kapuval, Európa első távfűtési rendszerével. A magyar Országgyűlés és kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel csoportosan tekinthető meg.

A Szent István Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út), a basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál nincs sehol nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse első királyunk, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók, a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.

Budai oldal

A város látnivalói közül csak a legfontosabbak felsorolására van mód. Induljunk el Budán, a Duna jobb partján. A budai oldal egyúttal a főváros zöld övezete is, nevezetes kirándulóhelyekkel: János-hegy, Normafa, Széchenyi-hegy, Kis- és Nagy Hárs-hegy, Remete-hegy, Hármashatár-hegy és a Budakeszi Vadaspark, mind a Budai Tájvédelmi Körzet részei.

Bejárásukra javasolt útvonal: a fogaskerekű vasúttal a Széchenyi-hegyre, majd a gyermekvasúttal a Hűvösvölgybe. A vasút érinti Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (526 m), innen libegővel lehet lejutni a Zugligetbe.

A főváros két látogatható barlangja az 500 méter hosszan bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlang (bejárata: Szépvölgyi út 162.) és a 300 méteren látogatható Szemlő-hegyi barlang (bejárata: Pusztaszeri út 35.), amely egyben gyógybarlang is.

Óbuda

Budapest kétezer éves római kori elődje, Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai, a két amfiteátrum, mozaikdíszes villák, katonai fürdő, a vízvezeték kőpillérei a város északi részén találhatók. Összefüggő romterület az Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 139.), amelynek legértékesebb emlékei a faragott kövek, falfestmények, az ókori orgona.

Az óbudai Fő tér egyedi hangulatát a régi földszintes házak, kisvendéglők és az értékes múzeumok adják. A közelben találjuk a Varga Imre Múzeumot (Laktanya u. 7.), amely névadójának, a híres kortárs szobrásznak műveit mutatja be, valamint a Vásárhelyi Múzeumot (Szentlélek tér 6.), amely az op-art megteremtőjeként világhírűvé vált magyar származású Victor Vasarely teljes életművét gondozza. A Kiscelli Múzeumban (Kiscelli u. 108.) a fővárosról készült műalkotások és a XX. századi magyar képzőművészet rendkívül gazdag gyűjteménye látható.

A budai Várhegy

A XIV. században épült, majd 400 évvel később barokk stílusban átépített királyi palota (Szent György tér) 700 éven át a magyar királyok lakhelye volt, ma Budapest leglátogatottabb múzeumainak, galériáinak ad otthont. A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészettörténet keresztmetszetét adja a X. századtól napjainkig, itt láthatjuk a középkori és reneszánsz kőtár, a gótikus faszobrok, táblaképek, szárnyas oltárok, a reneszánsz és barokk művészet tárlatait.

A Budapesti Történeti Múzeumban Buda középkori királyi várpalotájának helyreállított részei, kápolnája, gótikus szobrai, Budapest történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások láthatók. Az Országos Széchenyi Könyvtárban, az ország legnagyobb könyvtárában középkori kódexek, Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteménye mellett időszaki kiállítások is láthatók.

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum a kortárs művészet jeles alkotásait tárja a látogatók elé.

A kőcsipkés tornyú budai főtemplom, a Mátyás templom, más néven Nagyboldogasszony-templom (Szentháromság tér 2.) koronázások és királyi esküvők színhelye volt. A Halászbástyáról (Szentháromság tér), a középkori falakra emelt héttornyú neoromán bástyarendszerről remek kilátás nyílik a városra. A Vár-hegy alatti 12 kilométeres barlangrendszer 1800 méteres szakasza, a Várbarlang (bejárata: Országház u. 16.) vezetéssel bejárható.

Gellért-hegy

Kevés világváros közepén emelkedik hasonló, természetvédelem alatt álló hegy. A Gellért-hegy tetején 1851-ben katonai erődítménynek épült Citadella ma a turizmust szolgálja, kilátóteraszáról a város legteljesebb panorámája élvezhető.

1842 találat

Spiritusz Galéria

Spiritusz Galéria

Budapest

A 18 éve a kortárs galériák élvonalába tartozó Várfok Galéria tulajdonosa, Szalóky Károly, mindig újabb és újabb művészeti kezdeményezéssel ad lendületet a kortárs képzőművészetnek. Ilyen volt a Várfok utcai Garázs Galéria, az igazi képzőművészeti peep-showként működő Portál Galéria és a favédő kordonok kiállító felülete a Várfok utcában, a G19 utcagaléria. Ezt a sort folytatja a Spiritusz Galéria is, mely a Várfok Galéria gyermekeként nyitotta meg kapuit Pesten 2007 decemberében. Tevékenységét azzal a céllal kezdte meg, hogy tehetséges, fiatal, pályakezdő művészek számára biztosítson teret munkáik bemutatására és értékesítésére műfaji kötöttségek nélkül, felpezsdítve a kortárs műkereskedelmi piacot. A pályájuk elején álló művészek ezzel mintegy a Várfok Galéria előszobájába kerülnek be, részesedve a majdnem két évtizedes múltra visszatekintő galéria nyújtotta előnyökből. A SPIRITUSZ GALÉRIA új koncepciójával, a galéria és a bolt közötti határmezsgyét hódította meg, azt a senki földjét, ahol a művészet legújabb alkotásai szüretelhetők le. A kiállított műtárgyak egytől-egyig képzett művészek munkái, akik elkötelezték magukat a művészi pálya mellett. Ide betérve a kvalitásos kortárs műtárgyak tobzódó sokasága, a festmények, fotók, szobrok, ékszerek változatossága új lehetőségeket kínál azok számára, akik szeretik újra és újra átélni a felfedezés örömét.

Múzeum

Szinyei Szalon

Budapest

1997. december 18-án nyílt meg Lossonczy Tamás festőművész új szemléletű, ábrázoló festményeivel. Itt találkozhattak először a 93 éves mester stílusváltásának dokumentumaival. A tárlatot és az új galériát Passuth Krisztina, az ELTE Művészettörténeti Tanszék professzora nyitotta meg. A kiállításokat Sinkovits Péter művészettörténész szervezi és rendezi. A galéria kiállításainak rendezésénél a legfontosabb szempont a progresszív törekvések bemutatása és a szigorú minőségi szelekció. Fontos a generációs szolidaritás fenntartása, ezért a rendező szabadon válogat az egyes nemzedékek anyagaiból. Törekszik arra, hogy jelentős életművek ne merüljenek feledésbe, ezért került sor Bán Béla, Bene Géza, Pirk János, Bor Pál és Futásfalvi Márton Piroska kiállítására. Az élő klasszikusok közül Lossonczy Tamás mellett Gyarmathy Tihamér újabb munkáit láthatták a nézők. Az Iparterv generáció tagjai közül Keserü Ilona, Molnár Sándor, Hortobágyi Endre, Karátson Gábor, Molnár László, Tót Endre, Bartl József, Haraszth István, Szikora Tamás, Šwierkiewicz Róbert, a középgeneráció jelentős alkotói közül El Kazovszkij, Lajta Gábor, Móder Rezső, Olescher Tamás mutatkoztak be. A fiatal művészek törekvéseit csoportos kiállításon Kósa János, Wächter Dénes, Szépfalvi Ágnes, Hajdú Kinga , majd Ghyczy Dénes, Varga Patrícia Minerva, Wächter Dénes egyéni tárlatain ismerhették meg a látogatók.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból