Millenniumi emlékmű

Az Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent.

Egy különleges ünnep, a magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás (Ferenc József híd, Nagykörút, Millenniumi földalatti, Országház, minisztériumok, bíróságok, szállodák, színházak, vásárcsarnokok, sportlétesítmények egész sora) mintegy megkoronázására épült.

A szoborcsoport részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik. A szoboregyüttes 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük Gábriel arkangyal szobra elnyerte az 1900-as Párizsi Világkiállítás nagydíját is (Grand Prix). Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak (7-7).

A pantheonok szobrai balról jobbra haladva:

Bal oszlopcsarnok: Szent István király, Szent László király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király, Károly Róbert király, Nagy Lajos király.

Jobb oszlopcsarnok: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű. Az eredeti kő a II. világháborúban megsérült, majd az utána következő kommunista fordulat során (a Millenniumi emlékmű Habsburg uralkodóházból származó királyok szobraival együtt) a pártvezetés megsemmisítette. Bár a szobrokat hamar visszarakták (a Habsburg királyok szobrai helyére a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek), a hősök emlékköve csak 1956 tavaszán került vissza eredeti helyére. A Gebhardt Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles, 4,5 méter hosszú és 0,5 méter magas monolit kőtömb 1956. április 3-án, katonai tiszteletadás keretében zajlott.

A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000-2001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét felavatták, egyúttal a Hősök emlékkövét az Országgyűlés 2001-ben (2001. évi LXIII. törvény) nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.