Margitsziget

A hétpilléres Margit-híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig. A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállót rejt.

Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – az autóbusz és a taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál.

A szigeten -amely kishajóval is elérhető- bérelhetők családi kerékpárok, a népszerű bringóhintók. A Margit sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár. Északon az Árpád-híd köti össze Pesttel és Óbudával.

A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt.

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A szigeten számos védett növény- és állatfaj talált menedéket. A pihenő, sétáló emberek gyakran láthatnak itt feketerigót, harkályféléket (például nagy fakopáncs), mókusokat. A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket.

 Fontosabb létesítmények a szigeten
- Domonkos rendi kolostor romok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
- Palatinus Strandfürdő. 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
- Nemzeti Sportuszoda. 1930-ban nyílt meg a Hajós Alfréd tervei alapján felépült létesítmény. 1937-ben készült el nyitott vízipóló-medencéje.
- Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.
- Zenélő kút. A sziget Árpád híd felőli végén helyezkedik el (1935-36). A kútban hangszórók vannak elrejtve, amelyekből minden egész órakor az előző századfordulóra jellemző térzene hallható.
- Thermal Hotel Margitsziget
- Grand Hotel Margitsziget