Bátai múzeum

Bátai Tájház

A tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet. A tájház leggazdagabb anyaga a textilgyűjtemény: a bátai református és katolikus lakosság viseletének teljes skáláját láthatjuk, úgy nőit, mint férfit. A viseleti darabok mellett igen értékesek a lakástextíliák, szőttesek, a hímzések, a csipkék. Gazdag az egyházi élettel, népi vallásos gyakorlattal kapcsolatos emlék anyag is. Valamint ami igen ritka egy tájház gyűjteményében a kéziratos források: népiskolai füzetek, tankönyvek, bizonyítványok, végrendeletek, hagyatéki leltárak. A Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására, ezért itt rendeztük be a halászati állandó kiállítást.

Czencz János Festőművész Emlékmúzeum

A vendégek az emlékmúzeumban gyönyörködhetnek Czencz János festőművész képeiben, a sárközi szobában megismerkedhetnek a sárközi bútorokkal, népviselettel, szokásokkal, megcsodálhatják Czencz Marietta tojásfestő hímes tojásait.

Fekete Gólya Ház - Múzeum-Élmény-Játék

A Fekete Gólya Házat a Bátáért Egyesület az egykori bátai református iskola műemlék épületében hozta létre, adományokból és pályázati forrásokból. A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén. A hazánkban fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) a világ száz országában fordul elő, számukat 18-25 ezerre becsülik, előfordulásuk kétharmadán a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Nehezen megfigyelhető madár; a fehér gólyával ellentétben, amely keresi az ember közelségét, rejtett életmódú, a háborítatlan helyek sűrű erdők, magas sziklák - lakója. Csaknem négyezer kilométert repülnek minden tavasszal és ősszel. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában márciustól októberig fészkel, telelő területei Afrikában, Indiában és Európa déli részén találhatóak. Magyarországon a Gemenci erdő ad otthont a legsűrűbben lakott fekete gólya populációnak, ahol mintegy 35 pár a stabil fészkelő állomány. A Gemenc déli peremén fekvő Báta környezetében ma is hét feketególya-fészek található, amelyek közül öt rendszeresen lakott. Az irodalom is megemlékezik a rejtélyes madárról: Bátán játszódik Mészöly Miklós Fekete gólya című ifjúsági regénye. A múzeum három helyiségben hang- és látványelemekkel kísérve ismerteti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit a látogatókkal, akiket az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben meggyűrűzött fekete gólya kísér végig. A kiállítás számos játékos elemet tartogat a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya. A kiállítási anyag érdekessége a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-szoba; itt a Néprajzi Múzeumnak köszönhetően megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.

Halászmúzeum

Sárközi Fazekas Alapítvány