Kossuth Lajos-forrás

A műemléki jegyzékben ennyi olvasható: "Ivócsarnok, klasszicista. Épült 1800-ban. Átépítve 1853-ban. I. Ferenc József császár-király 1852-ben látogatta meg először Füredet. Akkor "a hódoló tisztelet megnyilvánulásaként"róla neveztette el a tihanyi apátság a kutat. 1952-ben a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal ajánlására Kossuth Lajosról nevezték el a kutat, mely nevet ma is őrzi. Időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő írta a legszebb és valóban érdekes füredi fürdőlevelet, ő vetette fel a balatoni gőzhajózás megvalósításának szükségességét, így joggal megérdemli, hogy neve megörökítést nyerjen e helyen. 1993-ban felújították és átadták a nagyközönségnek.

Balatonfüred hírét, nagyságát évszázadok óta az itt feltörő szénsavas források és azok használata adja.Ma fürdőkúra formájában főként a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos.A füredi kúrák hatékonyságához a klimatikus tényezők - kiegyensúlyozott hőmérséklet, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj és a tó tükrének nyugtató hatása- is hozzájárulnak.

A füredi víz jelentős ásványi anyag tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium- hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (un. savanyúvíz), amely a 74/1999. (XII. 25.) EüM. rendelet szerint ivásra és fürdővízként történő felhasználásra ásványvíznek minősíthető. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 júliusában a füredi savanyúvizet - mindhárom mélyfúrású kút esetében - "elismert, természetes ásványvíznek" minősítette.