Szent Mihály Római Katolikus Templom , Badacsonytördemic

Tördemic 1297-ig a lábdi plébániához tartozott. Ekkor a Tördemicen lakó Pető Péter gróf a lábdi templomba menet a Lábdi István fiainak irigységéből megöletett és örököst nem hagyott maga után. Ekkor Tördemic teljesen elválasztatott a Lábdi plébániától önálló egyház és plébánia lett. 1299-ben avatták kápolnáját Szent János tiszteletére. Valószínűleg a jelenlegi templom helyén állt. A török dúlás idején a tördemici plébánosok a közeli Szigliget várában laktak és innen irányították a tördemici egyház ügyeit. 1758-1783 között épül fel a jelenlegi templom elődje, amely 1821-ben leégett, de a hívek és a plébánia pénzéből újraépítik. 1860-ban ismét tűz pusztítja el , de még ez évben felépítik. 1862-ben 4 haramia kirabolja a templomot és a plébánia pénztárát. 1871. év augusztus 30.-án II. Lipót belga király felesége Mária Henrietta, aki József nádor, királyi herceg leánya volt kíséretével meglátogatta a plébániát.1882-ben 8 változatú új orgonát szereztek be. 1899-ben Papp Imre plébános a templomtoronyba vasharanglábat építtet. 1904-ben rossz állapota miatt és mivel a hívők nehezen fértek el benne lebontják és Kankó József akkori templomatya országos gyűjtése nyomán illetve a hívők adományiból elkezdik a templom építését, a templom tervei elcserélődnek az azonos időben tervezett tapolcai templom terveivel így épült fel ebben a kis faluban a szokatlanul nagy és impozáns templom. Felszentelésére 1905 októberében került sor. A templom védőszentje Szent Mihály. Szentélyét 1955-ben Rezes Molnár Lajos festőművész festette ingyen a szentély falain levő angyalfejek modelljei a faluban élő 10-11 éves leánykák voltak. 1990-es években kívül belül renoválták. A templom bejáratával szemben állva láthatunk lét lapos követ a földben a plébánia épület falához közel .Ez volt az úgy nevezett szégyenkő melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.

Tördemic 1297-ig a lábdi plébániához tartozott. Ekkor a Tördemicen lakó Pető Péter gróf a lábdi templomba menet a „ Lábdi István fiainak irigységéből megöletett és örököst nem hagyott maga után. Ekkor Tördemic teljesen elválasztatott a Lábdi plébániától önálló egyház és plébánia lett.
1299-ben avatták kápolnáját Szent János tiszteletére. Valószínűl eg a jelenlegi templom helyén állt. A török dúlás idején a tördemici plébánosok a közeli Szigliget várában laktak és innen irányították a tördemici egyház ügyeit.

1758-1783 között épül fel a jelenlegi templom elődje, amely 1821-ben leégett, de a hívek és a plébánia pénzéből újraépítik.

1860-ban ismét tűz pusztítja el , de még ez évben felépítik. 1862-ben 4 haramia kirabolja a templomot és a plébánia pénztárát. 1871. év augusztus 30.-án Ii. Lipót belga király felesége Mária Henrietta, aki József nádor, királyi herceg leánya volt kíséretével meglátogatta a plébániát.1882-ben 8 változatú új orgonát szereztek be. 1899-ben Papp Imre plébános a templomtoronyba vasharanglábat építtet.

1904-ben rossz állapota miatt és mivel a hívők nehezen fértek el benne lebontják és Kankó József akkori templomatya országos gyűjtése nyomán illetve a hívők adományiból elkezdik a templom építését, a templom tervei elcserélődnek az azonos időben tervezett tapolcai templom terveivel így épült fel ebben a kis faluban a szokatlanul nagy és impozáns templom. Felszentelésére 1905 októberében került sor.

A templom védőszentje Szent Mihály.

Szentélyét 1955-ben Rezes Molnár Lajos festőművész festette ingyen a szentély falain levő angyalfejek modelljei a faluban élő 10-11 éves leánykák voltak.

1990-es években kívül belül renoválták.

A templom bejáratával szemben állva láthatunk lét lapos követ a földben a plébánia épület falához közel .Ez volt az úgy nevezett „ szégyenkő” melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.