Hollóháza bemutatása

Hollóháza földrajzi fekvését tekintve hazánk északi részén, a Zempléni-hegységben fekszik. Már az Árpád-kortól lakott hely, területe a honfoglaló ősökből származó Aba  nemzetség birtokához tartozott. A Hegyközön vezetett keresztül a honfoglaló magyarok útja, és az Aba nemzetség 1038-ban várat épített az Alsó-Kéked mellett Abaújváron.
Egy 1270-ből származó okirat említi először Hollóházát, mint lakott helyiséget. Jelentős  Árpád-kori életről tesznek tanúbizonyságot a környéken talált leletek, okiratok.

Budapestről jövet Hegyalján, Sátoraljaújhelynél lépjük át a Zempléni-hegység nehezen áttekinthető, hajdani vulkáni kitörések alkotta vidékét. Pálháza-Fűzérradvány vonalában a hegyek alján meghúzódó falucskák, kristálytiszta hegyi patakok, néhol a legelésző csordák bájos képet nyújtanak a turistáknak. Tovább haladva svájci tájra emlékeztető meredek, tömör erdőkkel borított bércek nyúlnak fel a magasba, mint évezredekkel korábban. A meredek sziklaormon álló, festői szépségű Füzéri-vár romja mellett elhaladva egy hegyekkel teljesen körülzárt vidékhez érünk: egy kedves kis völgy közepén, dombokon szétszórt, szűk utcasoraival fekszik Hollóháza községe.

Hollóházát körös-körül a 600 méteres s néhol e felé emelkedő hegyek erdős, zárt sora karolja körül, s kedves csobogással a Kréta és a Török patak szeli át.