utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…

Hódmezővásárhely bemutatása - 3. oldal

Bővebben a helyről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel.

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. 1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt, de a munkanélküliség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az év települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

90 találat

Kéktói Ménes

Kéktói Ménes

Hódmezővásárhely

Kéktó ligetes puszta. Változó talaj, és növényösszetételével ló ill. marhalegelőnek kiváló. 1987-ben vásárlás útján került családunk birtokába az akkor szokásos, 1 holdas halásztanyaként épült, később átépített "partra" tanya. A tanya keleti oldala egy vályogból tapasztott főépületből állt. ( Konyha, kamra, búbos kemencés szoba, mestergerendás padlás.) A kemencét Fertály János bácsi, földeáki barátom újított fel az 1988-as évben. Itt volt található még egy faépítésű 5 fakkos, zsindelytetős hombár 1886-ból, és ami a mai napig is megtalálható, bár 2006-ban Berta Imre bácsi ácsmester újjáépítette a tetőt. A tanya nyugati oldalán volt a végjászlas istálló, a mainak kicsinyített megfelelője, szintén vályogból. Talajszintje 50-60 cm-rel lejjebb volt a talajszintnél. két tehén és ugyanennyi ló fért el benne. Délről volt a góré kétoldalt félszer kocsiszín. ( itt található volt egy jó állapotú MIA motor, aggregátor és áramfejlesztő nélkül) Disznó és tyúkól tartozott északról a tanyához. Ezek az épületek alakították ki a zárt tanyaudvart, ami ma is megbélyegzi a képet. A dél-keleti sarokban helyezkedik el egy téglakirakású 2-4 m vízszintű gémeskút. Vize salétromos, ezért ma már csak hűtésre és vízszintjelzésre használatos. A tanya körüli legelők, földek tagi tulajdonból majd kárpótlás útján kerültek családunkhoz. Családunknak Magyartarka fajtájú baromállománya van. Lovaink a Furioso- North Star fajta Hódmezővásárhelyi tájfajtájának egyedei. Jómagam több mint 3 évtizede foglalkozom lótenyésztéssel. Célom a tudatos párosításokon keresztül olyan fajtatiszta egyedeket létrehozni, melyek megállják helyüket a mai követelményeknek megfelelően, mint sportlovak, így növelve e régi Magyar fajta hírnevét. Bizonyítékként hagy említsem az Aranyági Ménest melynek létrehozója és vezetője voltam 1977-től, 2005-ig. Ménesünkben mintegy 80 ló- csikó található meg. Főleg természetszerű, számukra komfortos, szabad tartásban, (télen, nyáron) nagy mozgástérrel. Természetesen méncsikókat körül nevezve. A ménesi korosabb anyakancáink nagy előnye, hogy a lovassport valamely szakágában kipróbáltak, így teljesen megbízhatóak gyermekek és lovagolni kezdő felnőttek számára. A fiatalabb egyedek saját teljesítmény vizsgálatát rutinos lovasaink, versenyzőink végzik.

Sport
Szent István Templom

Szent István Templom

Hódmezővásárhely

Az első kapavágást 1935 novemberében tették, 1937-ben az első szentmisét mondta benne a jezsuita tartományfőnök. Tervezte Fábián Gáspár (1885-1953) ókeresztény bazilika stílusban. A templomot az egyszerű vonalvezetés jellemzi. A szentély előtt széles boltív, rajta freskó a magyar és lengyel szentek népes csoportjával (Korbuly Ferenc). A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Falán 20 nagy ablakon főleg a jezsuita rend jelesei, szentjei, a mellékhajók kerek ablakán a keresztút stációi láthatók. Leszkovszky György tervezte, Kopp Ferenc üvegfestő készítette 1937-ben. A főoltár 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján. A főoltár fölött a védőszent nagyméretű képe. A templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. Tervezte Fábián Gáspár. A tabernaculum-ajtók és gyertyatartók Gunex János alkotásai. A Jézus szíve szobor Del Amier Félix, a Szűz Mária Fischer János munkája. A padokat Fábián Gáspár tervei alpján Radics István helybeli asztalos készítette felvidéki tölgyfából. A szószéket Kulai József és Czeglédi Lajos faragta. A kápolna Szent József szobrát Vágó György készítette. Az orgonát Kuczor Béla tervezte, az Esz-nyolcad hangú harangot Szlezák László öntötte (1939). A fedett előcsarnokban helyezték el a háborúban és hadifogságban elpusztult leventék emléktábláját (Návai Sándor). A templom melletti emeletes rendházat 1990-ben visszakapták a jezsuiták.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból