utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Ráckevei környéke kistérség Felfedezés

Ráckevei környéke kistérség bemutatása - 5. oldal

Bővebben a helyről
A "Nagy Sziget" a Magna Insula nemzeti történelmünk kezdetének legendás hírű színhelye.

Egykoron a táj arculatát a hegyekből a síkságra kilépő Duna formálta. Az Ős-Duna hordalék kúpjai, homokkal borított kavicsmezői enyhén hullámzó, alföldi tájat képeztek. A Duna vízjárása, ismétlődő áradásai az itt élő népeknek igen nagy gondot okozott. Számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után. Ezzel szemben azonban a Duna áradásai a sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terítettek el, ahol is dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ezen szakaszának a szabályozására 1928-ban került sor, amikor is Kvassay Jenő vízépítő mérnök tervei alapján a Ráckevei Duna ágon zsilipek épültek. Ezáltal e sűrűn lakott területen megszűnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság és így a "Kis-Duna" egy lassú folyású, tószerűvé vált vízi paradicsommal gazdagodott. A 47 km hosszú és 3-10 km között változó szélességű Csepel-sziget sok napfényt élvező táj, a víz halban gazdag és fürdésre kiválóan alkalmas.

A Kárpát medencében élő népek kultúrájának évezredes nyomai itt is fellelhetők. Régészeti lelőhelyek találhatók Szigetszentmiklóson, Szigetszentmártonban, Dunaharasztin és Tökölön, ahonnan is egyedülálló sárleletek kerültek elő. Ezeket a Nemzeti Múzeum valamint a szigetszentmiklósi és a ráckevei Helytörténeti Múzeum őriz. A szigeten és az alföldi területen egyaránt kerültek elő Árpád-kori emlékek. Az Árpád kultusz hű őrzői a ráckeveiek, ahol is híd, szobor, múzeum, tér s az idők során megszűnt malom őrzi a honfoglaló vezér, Árpád nevét.
A középkor értékes műemléke a ráckevei Nagyboldogasszony Szerb Ortodox templom, amely Magyarországon az egyetlen, Európában pedig a legészakibb gótikus szerb templom.
A Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség etnikai képe igen sokszínű. A sziget első szerb telepesei még a XII. században, II. Béla király idején érkeztek. Ezt követően 1440-ben kapott kiváltságok alapján települtek ide, később pedig a törökök elől menekülő szerbek találtak itt otthonukra. Mai, leginkább megőrzött, etnikai szigetük Lórév. A német etnikum több szigeti településen őrzi hagyományait, és az alföldi oldalon is élnek nagy számban német leszármazottak. A máig megőrzött régi szokásokat bemutató, felidéző ünnepnapok, nemzetközi néptánc fesztiválok, falunapok látványos, turistacsalogató eseményt jelentenek a térségben.

Pest megye történelmének leghősibb korszaka az 1848-49-es szabadságharc időszaka. Ennek emlékeivel találkozhatunk Ráckevén (Ács Károly), Szigetújfaluban (Görgey), Petőfi emlékhelyekkel Dömsödön és Kossuth kultuszával Áporkán.

Forrás: www.tourinform.rackeve.hu

Városok: Apaj, Bugyi, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Ercsi, Halásztelek, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl

159 találat

Ráckevei Dunaág és mellékvizei

Ráckevei Dunaág és mellékvizei

Ráckeve

A Ráckevei Duna-ágat északon a Kvassy zsilip, déli részén pedig a Tassi zsilip határolja. E két műtárgy megépítése miatt a vízszint viszonlag állandó. által. Mindezek által az árvizi fenyegetettség jelentéktelen. A Duna-ág mindkét oldalát végig védgátak kísérik. Az RSD-hez több kisebb csatorna is kapcsolódik: balról a Gyáli-főcsatornát (32 km, 380 km2), a Duna-Tisza csatornát (39 km, 477 km2) és az Északi-övcsatornát (36 km, 235 km2). A vízminőség II. osztályú, mert a főváros és agglomerációjának szennyvizei, jórészt tisztítatlanul, folynak bele (a települések alatti szakaszok fokozottan szennyezettek). Az RSD középvíz hozama a Kvassay és a Tassi zsilipnél egyaránt 3,5 m3/sec (maximum 30 m3/sec). Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű vízterület átlagos víztérfogata 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra. A Duna-ág vízteste 4 jellegzetes szakaszra tagolható, a fővárostól déli irányba távolodva fokozatosan javuló vízminőség alapján. A legfelső, 57,3-47,5 fkm-ek közötti szakaszon rakódik le a Dunavízzel bejutó hordalék legnagyobb része. A víz minősége itt a legrosszabb, fürdésre alkalmatlan, a horgászat számára sem kedvező. A szabadidős, tevékenységek közül az evezős sport a számottevő. A második szakasz Taksony-sziget alsó végéig terjed. A jobb part még ősállapotban van, a sekélyvizű részeket uraló nádasok természetvédelmi oltalom alatt állnak. A víz minősége fürdésre, strandolásra ezen a szakaszon is alkalmatlan. A Taksony-szigettől a Ráckevei hídig tartó harmadik szakaszon a part nagyrésze természetközeli állapotban van, a sekélyvizű részeken nádasok, szigetek találhatók. A víz minősége még kedvezőbb de, hivatalosan strand ezen a szakaszon sincs kijelölve. A legalsó szakasz a Ráckevei hídtól a Tassi zsilipig terjed. A víz minősége ezen a szakaszon a legkedvezőbb, a horgászati lehetőségek - a horgászkalauzok szerint – itt a legjobbak. Itt nagyon gyakoriak a vízre épített stégek.

Sport

25 találat a térképen ebből az oldalból