utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Felfedezés

Hajdú-Bihar megye bemutatása - 7. oldal

Bővebben a helyről

Hajdú-Bihart észak-keleten a homokbuckás Nyírség déli tája, a különleges Hajdúság, nyugaton és észak-nyugaton a festői Hortobágy és a Borsodi-ártér, míg délen a Berettyó-Körösök kistájai alkotják. A megye meghatározó szerepet tölt be a kelet-magyarországi térségben. Székhelye Debrecen, mely évszázadokon keresztül táplálta az Alföld és a Tiszántúl tudományos, kulturális életét. A cívis városnapjainkban is a keleti országrész gazdasági, szellemi, kulturális központja, a turisták kedvelt célpontja.

Hajdú-Bihar megye egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a gyógyító hatású termálvíz. Több településen gyógyfürdő, (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Püspökladány, Nádudvar) és termálfürdő (Balmazújváros, Hajdúdorog, Berettyóújfalu, Földes, Kaba, Polgár, Tiszacsege) várja a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket. A gyógyvízre épülő egészségturizmus keretében évről-évre egyre több turista érkezik a megyébe. Az ásványi sókban gazdag, 60-70 Co-os vizű, télen-nyáron üzemelő gyógyfürdők igen jó eredménnyel gyógyítják a mozgásszervi betegségeket, a műtétek utáni sebeket és a meddőséget. A Magyarországon egyedülálló, debreceni Aquaticum mediterrán élményfürdő, valamint a hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Aquaparkja, mely hazánk első csúszdaparadicsoma, különleges kikapcsolódást kínálnak a vendégek számára. A pihenést, felüdülést, kényeztetést biztosító, minden igényt kielégítő wellness-szállodák között mindenki megtalálja a számára megfelelőt.

Hajdú- Bihar megyében található a világon egyedülálló, páratlan természeti értéket képviselő Hortobágyi Nemzeti Park, Magyarország legrégebbi és legnagyobb nemzeti parkja. A magyar puszta különleges, ritkaságokban gazdag állat- és növényvilágára, néprajzi értékeire, pásztorhagyományaira évente több százezer vendég kíváncsi. A Hortobágy végtelen rónaságán tett sétakocsikázás és lovaglás páratlan élményt nyújt. A pusztai kirándulások keretében őshonos állatfajokat és ritka növényeket ismerhetünk meg. A puszta lovasprogramokkal: versenyekkel és bemutatókkal várja az érdeklődőket. A szabadon legelésző szürkemarha gulyák, rackanyájak, mangalicakondák még ma is láthatók. Az ősszel vonuló darvak harsogó tömege, a még szinte érintetlen szépségű természet különös élménnyel ajándékozza meg az erre utazókat. A nemzeti park, mint Európa legnagyobb nyílt legelőtája 1999 decemberétől kulturtáj kategóriában a Világörökség részévé vált. Ez a cím még inkább megerősíti a puszta egyedülálló kultúrtörténeti és természeti értékeit, melyek a Hortobágyot a magyarság egyik féltve őrzött nemzeti kincsévé avatják. A Hortobágy mellett különleges természeti kincsünk az Ohat határában elterülő alföldi őstölgyes és a szépséges Gúthi-erdő éppúgy, mint a debreceni Erdőspuszták vagy a Fancsikai tavak.

A megye nyolcvankét települése számos egyedi és értékes látnivalót kínál a turisták számára.

A Gúthi Vadászház, a herpályi monostorrom, vagy a XIII. századi nyíracsádi templom, mely a megye legrégebbi egyházi építménye, éppúgy fontos kulturális örökség, mint a híres debreceni Nagytemplom vagy a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd, mely Európa leghosszabb kőhídja. Páratlan szépségű a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonosztáza és a debreceni Déri Múzeumban látható, világszerte híres, nemzeti jelentőségű Munkácsy trilógia.A térségben több mint kétszáz országosan védett műemlék található. A műértők és a laikusok számára egyaránt érdekesek és értékesek az Európában egyedülálló, négyezer évvel ezelőtt emelt földpiramisok a kurgánok, és az Árpád kori templomromok (a herpály, zeleméri és a gúthi rom). Létavértesen a vízi vágóhíd, Monostorpályiban a „Tubus“ magtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon az Árpád-kori református templom, Püspökladányban a Szent-Ágota-híd, Hortobágyon a Kilenclyukú híd, a Nagycsárda és a Pásztormúzeum várja az érdeklődőket. Debrecenben számos műemléket tekinthetnek meg az idelátogatók. Ezek közül a legismertebbek a Református Nagytemplom, a Megyeháza, a Városháza, az Aranybika Szálloda, a Debreceni Egyetem főépülete,Déri Múzeum.

Városok: Álmosd, Aradványpuszta, Ártánd, Bagamér, Bakonszeg, Balmazújváros, Báránd, Berettyószentmárton, Berettyóújfalu, Biharnagybajom, Bocskaikert, Debrecen, Derecske, Ebes, Egyek, Esztár, Földes, Folyás, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hencida, Hortobágy, Hosszúpályi, Józsa, Kaba, Kismarja, Kokad, Körösszakál, Létavértes, Mezősas, Mikepércs, Nádudvar, Nagyhát, Nagyhegyes, Nagykereki, Nagyrábé, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Püspökladány, Sárrétudvari, Szentpéterszeg, Tamásipuszta, Téglás, Tiszacsege, Újléta, Vámospércs, Váncsod, Zsáka

800 találat

Bartók Béla úti tölgyfasorok

Debrecen

Koruk: 50 év Egyedek száma az északi oldalon: 59 db Egyedek száma a déli oldalon: 62 db Átlagos magasságuk: 12-20 m Törzskerületük: 100 - 230 cm (minimum/maximum) 1981 óta védett a Bartók Béla út elején a Kenézy Gyula Kórházhoz vezető út mindkét oldalát szegélyező kocsányos tölgyfasor. Debrecen város területén ritka értékű utcafásítás. A jobb oldalon 78, a baloldalon 83 kocsányos tölgyet ültettek. A fasor 50 éves. A szép utcafásítás jelentősen javította a levegő minőségét és csökkentette a zajszintet, ami az egészségügyi intézmény közelében nem elhanyagolható körülmény. A valamivel több mint 120 példányra fogyatkozó állomány egyedszámát 2007-ben a Bartók Béla út rekonstrukcióját követően fiatal tölgyek telepítésével növelték ugyan, de faj és egyedszámuk így sem éri el a korábbi telepítésnél regisztrált arányokat. A fokozódó antropogén hatások miatt számolnunk kell a termőhelyi tényezők romlásával (klíma, hidrológiai viszonyok változása stb.) az elkövetkező években. Gondoskodni kell a talaj vízháztartási egyensúlyának megőrzéséről, valamint a felső talajszelvény vízkapacitásának növeléséről.. Az egyik legfontosabb feladat a vízpótlás, hiszen vízhiány esetén csökken az asszimilációs folyamat, zavarok lépnek fel a növények nedvkeringésében, valamint annak enzim- és hormontermelésében, melynek következtében csökken az egyes egyedek ellenálló képessége. Kép és szöveg: Varga József

Természeti érték
Batthyány 24 Galéria

Batthyány 24 Galéria

Debrecen

Debrecen belvárosában, hangulatos környezetben 2001 januárja óta, a Batthyány u. 24. sz. alatt, egy XIX. sz. elején épült, felújított műemlék jellegű épületben működik a Debreceni Mű-Terem Galéria. Az elmúlt évek folyamán a kitűnő tárlatoknak, a Galéria programjának kialakítását segítő, elismert művészekből álló kuratórium munkájának és a precíz szervezőmunka eredményeként - a Debreceni Mű-Terem Galéria a város legszínvonalasabb kiállítóterévé, a képzőművészeti élet egyik központjává vált. Mivel a művészetbarátok, és a kiállító művészek körében egyaránt nagy népszerűségnek örvend, így évről évre bővül látogatóinak köre. Figyelemreméltó és örömteli tény, hogy a látogatók közel fele középiskolás diák, illetve főiskolai, egyetemi hallgató. A törzslátogatók (közel kétszázan) minden év végén úgynevezett törzslátogatói sorsoláson vehetnek részt. A karácsony előtt megtartott ünnepi rendezvényen az adott évben kiállító művészek által felajánlott alkotások kerülnek kisorsolásra. A Mű-Terem Galéria épületfotói a Galéria menüpontban tekinthetők meg. Kiállításai (évente 12-14 tárlat) egész évben látogathatók és általában 3-4 hétig tartanak nyitva. A három teremből álló, összesen 150 négyzetméteres, jó megvilágítású, színvonalas kiállítótér osztottságának köszönhetően ideális bemutatóhely egyéni és csoportos tárlatok számára. A Galéria szakmai tevékenységében meghatározó az a szándék, hogy megőrizze, és továbbfolytassa azokat a hagyományokat, amelyek a város és a megye képzőművészeti életében jelen vannak, továbbá felkarolja a tartalmában és formájában is új kezdeményezéseket. Ennek érdekében bemutatkozási lehetőséget biztosít a Debrecenben, illetve Hajdú-Bihar megyében élő és alkotó (vagy korábban ide kötődő) képző-, fotó- és iparművészeknek, hozzáférhetővé teszi a vizuális kultúra hazai és nemzetközi értékeit a debreceni érdeklődők és a városba látogatók számára.A tárlatok rendszeresen kapcsolódnak a debreceni őszi és tavaszi fesztivál programjaihoz, a városi nagyrendezvényekhez (Jazz Napok, Virágkarnevál), az országos programokhoz (Ünnepi Könyvhét, Fotóhónap, Irodalmi Napok) és a különböző kulturális és képzőművészeti évfordulókhoz.

Múzeum
Belga Étterem és Söröző

Belga Étterem és Söröző

Debrecen

A debreceni Belga Söröző épülete mindig is a vendégeket szolgálta. Az 1800-as évek végén fogadóként működött, a szobák az emeleti részben voltak. Előfordult, hogy a Széchenyi utcai Posta Étterem teltház miatt nem tudott több vendéget fogadni, ekkor az érkezőket a Piac utcai fogadóba irányították. Az 1900-as évek elején maga Krúdy Gyula is bérelt az emeleten irodát, amikor a Debreceni Ellenőr című lapba publikált. A ’30-as évek közepétől Pál Sándor vette át az épület üzemeltetését, aki az első magyar sörgyárral, a Dreherrel kötött szerződést, s Pál Sörözőnek nevezte el a helyet. Az étterem kerthelyisége már ekkor hatalmas népszerűségnek örvendett, csak úgy, mint a remek ételek, melyekért Pál úr feleségének – a konyha vezetőjének – járt az elismerés. A pinceszinten ekkor még a boroké volt a főszerep, ahol a pincemester és a borászfiú szakszerűen kezelte a zamatos nedűt. A Pál Söröző vendégei közt voltak debreceni polgárok, tisztviselők, katonatisztek, tanárok, azaz egy igazán jó hírű vendéglőnek számított. Az államosítás után az üzemeltetés joga a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalatra szállt, s hajdani Pál Söröző ettől kezdve Szabadság Étterem néven működött tovább. Naponta hat-nyolcszáz embernek főztek itt menürendszerben, s míg a menzának az emelet adott helyet, a földszinten természetesen a’la carte étkeztetés is zajlott. Közkedvelt, jó nevű étterem volt, – az Arany Bika és a Hungária Étterem mellett – a három legnevesebb belvárosi vendéglők egyike. Ekkor már élőzene is szórakoztatta a vendégeket: míg a földszinten cigányzenekar muzsikált, az emeleten tánczene szólt. Pénteken és szombaton rendszerint teltház volt, vasárnap délelőttönként pedig „vasárnapi sörzene” szólt, melynek ideje alatt kedvezményesen, sőt, esetenként ingyen kínáltak a sör mellé pogácsát vagy lángost. Ebben az időben igen sok autóbuszos turistacsoport érkezett Debrecenbe, akik ebédjük helyszínéül rendszerint a Szabadság Éttermet választották. Ezután rövid idő alatt több üzemeltető váltás történt az épületben. Az egyik bérlő Krúdy Étterem névre keresztelte, amely sajnos azonban csak rövid ideig működhetett. Az épület addigra oly rossz állapotba került, hogy mintegy másfél-két évig állt teljesen üresen. 2001. augusztus 21-én a patinás épület végre ismét megnyithatta kapuit a vendégek előtt, immár Belga Söröző néven. A Belga jelenleg a debreceni társasági élet egyik fő központja. Nyáron a belső kerthelyiség, az itt található látványkonyha és játszótér, illetve a Piac utcai korzóra kihelyezett, élőzenés rész jelenti legfőbb vonzerejét. Debrecenben itt fogyasztható a belga sörök legszélesebb választéka, illetve egyedüli „lelőhelye” olyan különlegességeknek, mint a rózsaborsos bélszínjava, vagy a különböző szürkemarha ételek. Az étterem alsó szintje több kisebb-nagyobb teremből áll, így minden asztaltársaság megtalálhatja a számára legfelelőbb helyiséget. A felső szint, a négy különböző méretű különteremmel a magánrendezvények lebonyolításának tökéletes színtere. Az étterem teljes területén ingyenes WIFI használatra is lehetőség van.

Étterem

25 találat a térképen ebből az oldalból