Gödöllő és környéke bemutatása - 5. oldal

Csömöri ősláp

A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1977 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Természetföldrajzilag a Pesti-síkság, növényföldrajzilag a praematricum része. A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp – a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti dűlő a Csömöri-patak völgyében. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett sok fa, cserje és értékes lágyszárú növény. Az elégett növények hamuja mintegy „megtrágyázta” a savanyú láptavat, ezzel elpusztított több érzékeny mohafajt. A szárazság mellett felgyorsította a tó benövényesedését (eutrofizáció). A regeneráció lassan folyik. Jelenleg a védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) növi be a tó nagy részét a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és T. latifolia) mellett. A parton az öreg fűzfák alatt figyelhetjük meg a védett mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sást (Carex pseudocyperus), a terebélyes bugájú, rózsaszínű vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica). A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszat fajt, és a Didimella glacialis mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él. A tó partján és a Réti dűlőn átfolyó patak partján gyönyörködhetünk a már ritkuló, védelmet érdemlő „gömbcsoportú” fűzláp társulásában és benne a zömök hamvas v. rekettye fűzben (Salix cinerea). A tó és a patak partján, helyenként a réten is láthatók a fehér fűz (Salix alba) és a csöröge v. törékeny fűz (S. fragilis) alkotta fűzliget társulásai. A patak mellett, a réten foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdeikákával (Scirpus sylvaticus). A réten a nádas szélében és a tó parti övében tűnik fel a zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombék sás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és C. riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulásokat és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (juncus subnodulosus), a csátés láprét foltban a kormos csátét (Schoenus nigricans) lelhetjük meg, ha jó szemünk és szerencsénk van. A rét nagy részét a kékperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét a színes bugájú kékperjéről (Molinia hungarica) kapta. Ezek a társulások adnak védelmet sok szép, védett növénynek: rostos tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (C. nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae ), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris). A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), melynek nyílásakor hallatszik a kakukk hangja, a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér pamatos széleslevelű gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor, és még sokan mások színesítik a rétet. Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújik meg a füvek és sások között. A rostos tövű sás pulikutya fejére emlékeztető nagy csomóival májustól a tél közepéig találkozhatunk a nádszegélyben és az öreg fűzfák alatt. A pázsitfüvek között is találunk igen csinos virágzatúakat. A rezgőpázsit (Briza media) lilás, a pelyhes selyemperje (Holcus lanatus) rózsaszínes, a kékperje liláskék bugáikkal tetszelegnek. A Jávorka-fényperje apró szőrű bugavirágzata fényesen csillog a napfényben. A nádas zöld egyhangúságát oldja a nagy fehér virágú, tölcséres felfutó sövényszulák (Calystegia spium), a karcsú, lila fűzérű réti füzény (lytrum salicaria), a sárga közönséges lizinka (lysimachia vulgaris), a fehér, rózsaszín vagy lila, tölcséres virágú, nagy szőrös levelű fekete nadálytő (Symphytum officinale). Szeptemberben bontja gyönyörű, halvány lilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. Késő ősszel, télen is szép a védett terület. A nád barnás bugái, a gyékények „buzogányai”, a füzek színes vesszői, az értő szemű sétálónak nem az elmúlásról, hanem a megújító tavaszról mesélnek.

D-Beach a strand

Különleges, egyedi strand, tengerparti hangulatot idéző partszakasszal!

Deres Lovasudvar - Kistarcsa

Kezdőknek személyre szabott futószáras oktatás, haladóknak nyeregben szabadon osztálylovaglás. Tereplovaglási lehetőség a kitűnő homokos talajú Gödöllői-dombság erdőségeiben ill. a változatos terepű Isaszeg és Pécel vidékén, ahol zavartalan környezetben lehet lovagolni. Lovas túra ajánlatunk: 1 napos túra az isaszegi Liget Klub halastavához. A tónál ebéd, pihenő, majd visszalovaglás Kistarcsára. A túra ideje megközelítőleg: 5-6 óra Tereplovaglás a környező vidéken kis létszámú csoportban. Kezdőknek személyre szabott futószáras oktatás, haladóknak nyeregben szabadon osztálylovaglás. Tereplovaglási lehetőség a kitűnő homokos talajú Gödöllői-dombság erdőségeiben ill. a változatos terepű Isaszeg és Pécel vidékén, ahol zavartalan környezetben lehet lovagolni. A lovas oktatás árai: Futószáras oktatás (25 perc) 1500 Ft Póni lovaglás (25 perc) 1000 Ft Terep- és osztálylovaglás (60 perc) 2000 Ft Túralovaglás (kb. 5 óra) 9000 Ft Lovas kocsikázás megrendelhető előre egyeztetett időpontban.

Detti Lovarda és Vendégház

Egyéb lovas szolgáltatások: versenyszervezés, szállás lehetőség

Domonyvölgyi II. horgásztó

Az M3-as autópályán haladva, Bag,Tura, Aszód kijárótól, Budapest felé a 3-as úton a fővárostól karnyújtásnyi távolságra, a Gödöllői-dombvidék ölelésében található a Domonyvölgyi II. számú tó. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, törpeharcs. A 40 éves, 7,5 hektáros tóban nem ritkák a rekord méretű pontyok, amurok, harcsák, 4-5 kilós süllők, és csukák. A náddal sással övezett tó körül, napijegyes stégek, tájba illő horgászhelyek padok, asztalok, bográcsólóhelyek várják a vendéghorgászokat. Horgászni napkeltétől napnyugtáig, pénteken és szombaton éjszakai is lehet. A tóparton büfé is várja a horgászokat, ahol étel ital mellett a legszükségesebb horgászeszközök és csalik is beszerezhetők.

Domonyvölgyi III. sz. víztározó

Budapesttől 36 km. Megközelíthető az M3 és a 30-as utakon autóval, busszal (a megálló: 800 méterre van). Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, sügér, törpeharcsa Sekély vizű, intenzíven telepített horgászvíz, gyönyörű és pihentető természetvédelmi környezetben. Kimondottan pontyos víz, gazdag keszeg és kárász állománnyal, nagytestű maradvány amurokkal. A ragadozó halfajok közül csuka, süllő, sügér, balin és betelepült harcsa teszik színessé a horgászatot. Az utóbbi években a vízfolyáson törpeharcsa invázió volt, amely 2011 nyarán egyhetes szelektív törpeharcsa pusztulással tetőzött. Semmilyen más halfaj állománya nem károsodott

Donatella Restaurant & Pub

Eredeti olasz és tradicionális magyar ételekkel, kézműves sörökkel, pálinkákkal várjuk vendégeinket.

Dumaszínház

Dumaszínház Kft

Dumaszínház Kft

Dörmögő Dömötör Színház

Erdészeti cserje- és fagyűjtemény (arborétum)

130 fenyő és 650 lombos fa, cserjefaj és változatai

Erzsébet Királyné Szálloda

Erzsébet Sörkert-Desperádó Pizzéria

Erzsébet-park

Evangélikus templom

Falumúzeum - Tura

1989. október 15-én nyitotta meg kapuit egy felújított parasztházban a Falumúzeum, ahol (Szilágyi Gáborné gyűjtésének eredményeként) csodálatos gazdagságban mutatják be az egykori népélet tárgyi emlékeit. Állandó kiállítás látható a helyi népviselet emlékeiből, népművészeti tárgyakból, a hagyományos fehér hímzésű terítőkből, a paraszti élet elengedhetetlen eszközeiből, berendezési tárgyaiból.

Falumúzeum Csömör

A csömöri Falumúzeum 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Gondozói az alapító szervezet, a Báló Lipót Kulturális Egyesület tagjai. A gyűjtemény Csömör lakosságának adományaiból jött létre és gyarapodik jelenleg is. A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A parasztház legszebb helyisége az úgynevezett tisztaszoba, mely a család gazdagságát, jó ízlését volt hivatott bemutatni. Itt emelkedtek az ágyak dunyhával és díszpárnákkal magasra felvetve. A hímzett, monogrammal ellátott díszes párnák számát a család anyagi helyzete határozta meg: a gazdagok 12, míg a szegényebbek csak 6 párnával díszítettek. Ezeket az ágyakat természetesen soha nem használták. Az itt bemutatott párnák Racskó Katalin, Szuhai Anna és Magát Anna monogramjait viselik. A két ágy között áll a sublót, amelyet hagyományos módon a különleges csömöri lyukhímzéses egykori menyasszonyi köténnyel (sata) takartak le. A szobából általában nem hiányzott a falitükör, melyet rendszerint a sublót fölé helyeztek el. A belső ágy fölött látható üvegezett fadoboz szintén fontos dísze volt a szobának. Ebben őrizték a menyasszonyi koszorút, illetve a házaspár esküvői fényképét. A kiállított koszorú a múzeum egyik alapítójáé, Dudás Kataliné volt. Ebben a szobában látható a múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda is. A szobában a menyasszony-öltöztetés jelenetét rendeztük be. A kiállított fehér menyasszonyi ruha viselése az 1950-es évektől volt jellemző Csömörön. Az asztalon 1911-ből származó többnyelvű "csatos imakönyv" található, illetve itt áll a jellegzetes ratorec (örömfa), amit az esküvői menet elején vittek. A következő helyiség a konyha. Elmaradhatatlan darabjai a hímzett falvédők, illetve a dísztányérok. Az asztalterítő az 1920-as évekből való. A stelázsin sótartók, tejes- és lekvároscsuprok, aratókorsók és egyéb edények találhatóak. Az első helyiség a lakószoba. Itt a sublóton és az egyszerű vetett ágyakon kívül varrógépet, sarokpadot, székeket és asztalt helyeztünk el. A lakószobában az ágy felett a falon szentkép függ, a sublót felett pedig itt is igen szép tükör látható. Érdemes megtekinteni az ágy alatt lévő ötletes csizmahúzót is. Ebben a szobában "laknak" a gyermekek. Láthatunk játékbölcsőt benne egy papírból készült babával és egy háromkerekű járókát is, amivel az egyik kedves dalostársunk tette meg első lépéseit az 1930-as évek elején. A gyűjtemény értékes darabja az itt álló 1912-ből származó bölcső. A benne fekvő baba fiúnak van öltöztetve, ezt a kék színű szalag árulja el. A kislányok rózsaszín szalagot hordtak. A fiatalasszony viseletét bemutató bábu kék brokátselyem "öltönyben" van. A férfi-bábu az idős emberek ruháját mutatja be. Az ágy végénél látható tulipános ládán az 1912-es évszám olvasható ki. A kamrának berendezett helyiségben szitákat, rostákat, diódarálót, csuprokat, teaszűrőt és egy káposztagyalut láthatunk.

Falumúzeum Nagytarcsa

Az alföldi stílusban épült parasztház az 1938-ban létesült Tessedik Sámuel népfőiskola részét képezte. Ez volt a parasztifjak továbbképzésére alakult intézmény harmadik háza, amelyet Stühmer Frigyes csokoládégyáros 4000 pengős adományából építettek 1939-ben. Az intézet tantervében a számtan, az irodalom, a földrajz és a történelem mellett néprajzot, népművészetet, és Bartók-Kodály nyomán népdalt is tanítottak. A népfőiskola tevékenységének a második világháború vetett véget. Az életmódban végbement gyors és nagymértékű változások siettették azt - a már korábban felmerült - gondolatot, hogy a sok néprajzi értéket meg kellene menteni a jövő nemzedék számára. Hozzáférhetővé, megszemlélhetővé kellene tenni mindazt, ami az elődök hagyatékából a legszebb, a legértékesebb. A gyűjtés 1959 őszén kezdődött. A nagytarcsai lakosság hamar megértette és magáévá tette a falumúzeum létrehozásának gondolatát. Lelkesen ajándékozták oda az addig féltve őrzött, 80-100 éves tárgyakat. Az első kiállítást 1960. augusztus 28-án nyitották meg a jelenlegi épület egyik felében. A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának megalakulásával (1962) megyei kezelésbe került a múzeum is. Ezután évenként tematikus kiállítások kerültek a látogatók elé, és újabb ajándékozók is álltak a múzeum ügye mellé. 1964-ben a községi tanács átadta az épület másik felét is. Ekkor a megyei igazgatóság kívül-belül tataroztatta, és belső átalakítást is végeztetett. Ennek eredményeképpen jött létre a középparaszt lakását bemutató enteriőr. Fontos előrelépést jelentett a múzeumnak, amikor 1965-ben végre megkapta a Művelődési Minisztériumtól a működési engedélyt. Azóta az épületet több ízben bővítették egy-egy helyiséggel, melyek újabb és újabb állandó kiállításoknak adtak helyet. A 60-70-es években a Temető utcai egyedi sírból honfoglalás kori, a Fasor utcából rézkori, a Zrínyi utcából szkíta kori, a Pesti út melletti homokbányából X. századi magyar köznépi temető anyaga, az Urasági dűlőből pedig szarmata kori leletek kerültek elő és gazdagították a múzeum anyagát. A múzeum közművelődési munkája számos állandó, időszaki és vándorkiállítást mutatott be. Történelmi és néprajzi ismeretterjesztő előadáson tájékoztatta hallgatóit. Színvonalas rendezvényein az irodalom, a népművészet és a komoly zene is egyaránt helyet kapott. A múzeum néprajzi anyagáról az ország több helységében mutattak már be szemelvényeket. A legnevezetesebb bemutatókat Cegléden, Gödöllőn, Szentendrén, Szobon, Vácon és Budapesten, a Nemzeti Galériában rendezték.

Falumúzeum Verseg

A római katolikus magyar község nem tartozik a szorosan vett Galga-völgyhöz, ám az ott élőket tevékenységük évszázadokon át e kistájjal kapcsolta össze. A falu elismert személyisége, a népéletet ismertető könyveivel nevet szerzett Marton Pálné Homok Erzsébet kezdeményezésére indult el a hagyományos népi kultúrát bemutató tárgyak gyűjtése. Mivel a faluban nem állt rendelkezésre megfelelő épület múzeum létrehozásához, 1974-ben a Pest Megyei Tanács támogatásával, muzeológus szakemberek segítségével egy rekonstruált lakóházban nyílt meg a Falumúzeum. A kiállítás a hagyományos lakáskultúra, a táplálkozás, a kenderfeldolgozás és a viselet tárgyi emlékanyagát mutatja be. A portán különálló épületben kerültek elhelyezésre a múzeum létrehozásában tevékeny Martonné Homok Erzsébet népi íróasszony munkásságának dokumentumai, személyes emléktárgyai.

Fáy Présház

Fót a Hősök terétől 15 percre, Budapesttől 10 km-re található, északkelet irányban, a Cserhát hegység nyúlványai, a Gödöllői dombság és a Pesti síkság által határolt területen. A természeti szépségekben gazdag, változatos arculatú terület egy része tájvédelmi körzet. A környék kedvező adottságai a mai turizmus egyik legnagyobb hiánycikkét, a csendet, a nyugalmat, a kikapcsolódási lehetőséget biztosítják az idelátogatóknak.

Fót-Központi Református Templom

A gyermekváros közvetlen szomszédságában, a középkori település központjában találjuk a nagyközség többször átépült hegyes tornyú református templomát.

Fóti Kastély Étterem

A Kastély étterem Budapesttől 8 km-re, egy gyönyörű parkban,a Károlyi kastélyban van.

Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület

A Fóti-Somlyó a Gödöllői-dombvidék peremén található természetvédelmi terület. A hegy piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel.

Fóti-Somlyói Tanösvény

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható.