utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Észak-Magyarország Eger és környéke Felfedezés

Eger és környéke bemutatása - 20. oldal

Bővebben a helyről

Borkultúrájáról, páratlan történelmi műemlékeiről és természeti értékeiről híres ez a tájegység. Központja az egyik legszebb magyar barokk város, Eger, amely egyben Heves megye székhelye is.

A tájegység legfőbb építészeti vonzereje Eger belvárosa, a barokk és klasszicista házsorok, a székesegyház, a líceum, a török hódoltság idejéből fennmaradt minaret, az egri vár történelmi műemlékei.

A vidék legnagyobb vízgyűjtője az Eger-patak. A környéken sok forrás található, Egerben gyógyforrás táplálja a fürdőt. Az itteni természeti értékek védelmére is kiterjed a Bükki Nemzeti Park fennhatósága. A környék klímája és talajadottságai kedveznek a szőlőtermesztésnek. A borvidék leghíresebb bora a bikavér. 

Eger méltán lett messze földön is híres a barokk városaként, hiszen a történelmi városmagban számos szép és értékes barokk és késő barokk épületet csodálhatunk meg. 

Látogasson el a Szépasszony-völgybe, ahol megkóstolhatja az egri borvidék legtekintélyesebb és legismertebb borát, az Egri Bikavért; mártózzon meg a gyógyító hőforrásban Egerszalókon, és tegyen egy kirándulást a romantikus Szalajka-völgybe! 

Megismerkedhet a matyók életével Mezőkövesden, de érdemes meglátogatni a mezőkövesdi Zsóry-fürdőt vagy a bogácsi termálfürdőt is.

Városok: Andornaktálya, Átány, Balaton település, Bánhorváti, Bélapátfalva, Besenyőtelek, Boconád, Bodony, Bogács, Boldog, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkszentmárton, Bükkzsérc, Csány, Cserépfalu, Cserépváralja, Csernely, Dédestapolcsány, Demjén, Detk, Domoszló, Dormánd, Ecséd, Eger, Egerbakta, Egerlövő, Egerszalók, Emőd, Feldebrő, Felsőtárkány, Füzesabony, Hevesvezekény, Hort, Igrici, Istenmezeje, Kerecsend, Kesznyéten, Kissikátor, Lőrinci, Maklár, Mályinka, Markaz, Mezőcsát, Mezőkövesd, Mikófalva, Muhi, Nagytálya, Nagyvisnyó, Négyes, Nekézseny, Noszvaj, Novaj, Ónod, Oszlár, Ózd, Pély, Pétervására, Prügy, Radostyán, Répáshuta, Rózsaszentmárton, Sáta, Selyp, Sirok, Szarvaskő, Szihalom, Szilvásvárad, Szomolya, Szűcsi, Tard, Tardona, Tarnaméra, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszalúc, Tiszapalkonya, Tiszatarján, Újlőrincfalva, Uppony, Váraszó, Varbó, Verpelét

570 találat

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

Eger

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Múzeum

Szt. Miklós Görögkeleti Szerbtemplom

Eger

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból