Észak-Alföld bemutatása - 24. oldal

Délibáb díszkút

2006-ban avatták fel Györfi Lajos szobrászművész térplasztikáját. A Strandfürdő bejáratát őrző díszkút a szoborpark legújabb darabja. Az alkotásban egyesült erővel jelenik meg a Nagykunság halhatatlan kultúrkincse és az éltető víz ereje. A díszkútból a mélyből feltörő, tiszta termálvíz csobog, melyet ivókúrára is lehet használni.

Délibáb Ételbár

gyorsétterem

Déri Múzeum

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma.

Déri tér

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot. A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt magyar Buddhának is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.

Déri téri kocsányos tölgy

Kora: 120 - 130 év Magassága: 20-24 m Törzsének mellmagassági kerülete: 372 cm 1976 óta védett. A Déri téren áll az a védett kocsányos tölgyfa, melynek mellmagassági átmérője 118cm, magassága 20-24m. A fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy száz évesnél idősebb, megmaradt példánya. A Déri Múzeum előtt álló kocsányos tölgy egyik legfontosabb fafajunk. Tartós, kemény, rugalmas és jól megmunkálható fájának ipari felhasználhatósága széleskörű. Az éghajlati szélsőségeket jól tűri, a kései fagyokat magtermése sínyli meg. Az erősen kötött agyagtól a laza homokig minden talajtípuson megél. Egyedül a talaj tápanyagtartalmával szemben igényes, egyik legimpozánsabb lombos fafajunk A tölgy jelenleg jó általános állapotban van, de a termőhelyi tényezők lassú átalakulása, degradációja miatt csúcsszáradás jelei tapasztalhatók a fa koronáján. Csonkolással, ifjító metszéssel sokat javíthatunk a fa egészségi állapotán, melynek eredményeként még hosszú évtizedeken át gyönyörködhetünk ebben a kapitális méretű tölgyben, mely fajának egyik legszebb példánya Debrecen belvárosában. Itt kell megemlékeznünk a tér épített környezetének kicsiny remekműveiről a Déri tér szobrairól. A múzeumépület homlokzata előtt Medgyessy Ferenc allegorikus művei jelképezik egyenként a gyűjtemény fő tárgyköreit: a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz megszemélyesített alakjaiban. Megbízást 1929-ben kap elkészítésükre, 1930-ban már a tér díszei. A régészetet szimbolizáló szobor az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. A tér egyik átellenes sarkában ugyancsak Medgyessy alkotása a Móricz Zsigmond ülő szobra, amely 1955 után készült. Déri téri szobrát Darvas József 1960-ban, a művész halála után avatta fel. A park másik szögletében áll Debreceny Tivadar (1890-1976) bájos, kecses szobra, a merengő. Ez az intim kis park csak felkészíti a látogatókat azokra a szépséges látnivalókra, amelyeket az ország egyik leggazdagabb múzeumi gyűjteményét őrző Déri Múzeum kínál. Debrecenben Löfkovits Artúr órás és ékszerész kezdeményezte 1902-ben egy múzeum létesítését. A Déri Múzeum Debrecen városának szülöttei, a debreceni iparosok munkája s a debreceni polgárok áldozatkészségének gyümölcse, melyet a debreceniek állami hozzájárulás nélkül, kizárólag saját erejükből létesítettek. A Déri Múzeum megépítésével és megtervezésével Debrecen város tanácsa Györgyi Dénes műépítészt, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskola tanárát és Münnich Aladár műépítészt az 1923. esztendőben együttesen bízta meg. A múzeumi épület az ősi tradicionális helyen, a város központjában, a régi kis füvészkert helyén épült fel. Közvetlen tőszomszédságában áll a református Debrecen legnagyobb büszkesége, a történelmi jelentőségű Nagytemplom és az e mögött felépült ősi, több évszázados, nagyhírű református kollégium épülete is. Mindkét épület az empire-kor igen jellegzetes művészi alkotása. A neobarokk stílusú múzeumot l928-ban építették és Déri Frigyes, bácskai származású, Bécsben élő selyemgyárosról nevezték el, aki három világrészből származó óriási értéket képviselő régiséggyűjteményével ajándékozta meg a várost. A nagylelkű adományozó fivére, Déri György értékes néprajzi gyűjteményével gazdagította a múzeumot. Kép és szöveg: Varga József

Déri téri piramistölgyek

Koruk: 50-60 év A fasort jelenleg a tér jobb oldalán 7db fa alkotja. A legnagyobb törzskerülete: 230 cm A legkisebb törzskerülete: 124 cm Átlagos magasságuk: 15-16 m 1976 óta védett a fasor. A nyolc védett fa a Déri téren, a Déri Múzeum épületének nyugati, illetve keleti szárnya mellett található. A piramistölgyek az egykori Pap-tava helyén kialakított, gondozott parkban állnak. A Déri Múzeum északnyugati sarkán két hasonló korú tölgy közül már csak az egy áll, a másik példány, amely tekintélyes 2 méter fölötti törzskör mérettel rendelkezett 2006-ban a Kölcsey Központ építése során elpusztult. Kép és fotó: Varga József

Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár

A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ mindig más és más kiállítást mutat be.

Déryné Kávézó

A város főterén a Déryné Művelődési Központ épületében található kávézó a diákok és siető üzletemberek kedvenc étkező és kávézó helye, finom melegszendvicsekkel, hamburgerrel, kávéval, süteménnyel, nyáron fagylalttal.

Déryné Széppataki Róza mellszobra

Déryné Széppataki Róza 1793-ban született Jászberényben és 1872-ben halt meg Miskolcon. A magyar nyelvű színtjátszás kiemelkedő alakja, legnagyobb sikerét Kolozsváron aratta 1837-ben, a pesti Magyar Színház, későbbi Nemzeti Színház ünnepelt művésznője volt. 1961-ben az akkori Május 1. szigetén (ma Margit-sziget) állították fel. A Déryné Művelődési Központban 1999-ben elkészült a Déryné emlékszoba, ami a ház nyitva tartási idejében megtekinthető.

Dézsa-vü Vendégház

Dóczy Gedeon Gimnázium

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Dózer Horgásztó, Étterem és Üdülőház

ponty, amur, csuka, harcsa, ezüstkárász, busa, dévérkeszeg, más keszegfélék

Dózsa György Szobra

A Szabadság tér központi alkotása az 1975-ben készült Dózsa György szobor, ami az 1514-es parasztháborúnak állít emléket.

Dózsa Vadásztársaság

Levelezési cím: Pf.: 14. Terület Kódszám: 754810

Dörmögő Dömötör Színház

Dörmögő Dömötör Színház

Dörmögő Dömötör Színház

Dörmögő Dömötör Színház

Dörmögő Dömötör Színház

Egyek-Pusztakócsi Bemutatóterület

kis vöcsök, búbos vöcsök, vörösnyakú vöcsök, feketenyakú vöcsök, fattyúszerkő, kormosszerkő, bölömbika, nagykócsag, vörösgém, barna rétihéja,

Egyek-pusztakócsi mocsarak bemutatóterület

(indulási pont GPS: 47°32'52.93"N; 20°55'43.14"E)

Egyetem téri kocsányos tölgyek

Kora: 200-220 év Magassága: 20-22 m A fa mellmagassági kerülete: 562 cm! 1981 óta védett. Az Egyetem tér kialakítása a francia kertek mintájára történt. A parkban a harmincas években állították fel a négy jeles tudós, tanár, reformátor: Méliusz Juhász Péter, Huszár Gál, Szenczi Molnár Albert és Komáromi Csipkés György szobrát. A tér közepén kétlépcsős, szökőkutas vízmedence áll. Ezen a téren található négy védett kocsányos tölgyfa, közülük egy sajnos már kipusztult, egy 202 éves példányt pedig 2004 nyarán kivágtak Ezek a kocsányos tölgyek a Debreceni Nagyerdő jellegzetes képviselői. Ma már egyre kevesebb ilyen korú fa látható, mert a város terjeszkedésével egyre csökken a Nagyerdő faállománya. A Templomkönyvtár előtt álló bombasérült példány a Debreceni Egyetem központi épületétől viszonylag távol áll, (70m) így ez a fa termőhelyi viszonyait csak minimális mértékben befolyásolja. A korona 80-85%-ban ép, de középső és felső harmadában már több nagyobb sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) bokor figyelhető meg. A régi Nagyerdő talán egyik utolsó példánya ez az impozáns méretű tölgy, melyhez hasonló egyedet talán már a város északi határán húzódó Öregtölgyes területén sem találunk, ezért ennek a tölgynek a megőrzése, védelme kiemelt jelentőségű feladat az utókor számára. Kép és szöveg: Varga József

Egyetemi Református Templom

Az egyetem melletti templom 1940-ben épült Borsos József tervei szerint. Az Egyetemi Református Templom a város arculatát egykor leginkább meghatározó építészeti stílus, a klasszicizmus jegyeit viseli magán. A templom a háborút követő évtizedekben üresen állt, azután az egyetem megvásárolta a református egyháztól, és ott rendezte be számítástechnikai központját. Az 1980-as évektől folyóirat- és zeneműtárként működött. 2006 óta a templom újra az egyház tulajdonába került.

Egyetemi park és a reformáció debreceni személyiségeinek szobrai

Debrecen és az egyetem szellemi hagyományait megalapozó nagyok alakjainak az egyetem előtti park két oldalán található szobrok állítanak emléket, melyeket 1934-ben és 1938-ban lepleztek le.

Egykori Jászkürt Fogadó

Az épület homlokzati bejárata fölött latin nyelvű felirat tanúsítja, ezt a vendégfogadót privilegizált Jászberény város emeltette Muhoray Mátyás fő- és Sípos Pál másodbíró urak idejében, 1731-ben. Ez volt a város fogadója 164 évig.