Budapest és környéke régió bemutatása - 237. oldal

Falumúzeum

Jellegzetes berceli ház, hagyományos bútorzattal berendezve, ahol a helyi lakosok munkái-lyukhímzéses függönyök, terítők, ágyvégek-valamint a régi népviselet ruhadarabjai is megtalálhatók.

Falumúzeum

Földváry-Boér Elemér Endre mártír-költő emlékére berendezett szoba is megtekinthető.

Falumúzeum - Tura

1989. október 15-én nyitotta meg kapuit egy felújított parasztházban a Falumúzeum, ahol (Szilágyi Gáborné gyűjtésének eredményeként) csodálatos gazdagságban mutatják be az egykori népélet tárgyi emlékeit. Állandó kiállítás látható a helyi népviselet emlékeiből, népművészeti tárgyakból, a hagyományos fehér hímzésű terítőkből, a paraszti élet elengedhetetlen eszközeiből, berendezési tárgyaiból.

Falumúzeum - Dány

A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely 1970-ben nyitotta meg kapuját. Az akkori községi tanács vásárolta meg az épületet a hozzátartozó portával együtt, amit a közadakozásból Kozár Gyula római katolikus plébános által összegyűjtött néprajzi tárgyakkal rendeztek be. A ház a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A kiállítás egy szegény sorsú család élet- és lakáskörülményeit mutatja be. Külön említést érdemel a Dány házait egykor díszítő kovácsoltvas oromkereszt-gyűjtemény.

Falumúzeum Csömör

A csömöri Falumúzeum 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Gondozói az alapító szervezet, a Báló Lipót Kulturális Egyesület tagjai. A gyűjtemény Csömör lakosságának adományaiból jött létre és gyarapodik jelenleg is. A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A parasztház legszebb helyisége az úgynevezett tisztaszoba, mely a család gazdagságát, jó ízlését volt hivatott bemutatni. Itt emelkedtek az ágyak dunyhával és díszpárnákkal magasra felvetve. A hímzett, monogrammal ellátott díszes párnák számát a család anyagi helyzete határozta meg: a gazdagok 12, míg a szegényebbek csak 6 párnával díszítettek. Ezeket az ágyakat természetesen soha nem használták. Az itt bemutatott párnák Racskó Katalin, Szuhai Anna és Magát Anna monogramjait viselik. A két ágy között áll a sublót, amelyet hagyományos módon a különleges csömöri lyukhímzéses egykori menyasszonyi köténnyel (sata) takartak le. A szobából általában nem hiányzott a falitükör, melyet rendszerint a sublót fölé helyeztek el. A belső ágy fölött látható üvegezett fadoboz szintén fontos dísze volt a szobának. Ebben őrizték a menyasszonyi koszorút, illetve a házaspár esküvői fényképét. A kiállított koszorú a múzeum egyik alapítójáé, Dudás Kataliné volt. Ebben a szobában látható a múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda is. A szobában a menyasszony-öltöztetés jelenetét rendeztük be. A kiállított fehér menyasszonyi ruha viselése az 1950-es évektől volt jellemző Csömörön. Az asztalon 1911-ből származó többnyelvű "csatos imakönyv" található, illetve itt áll a jellegzetes ratorec (örömfa), amit az esküvői menet elején vittek. A következő helyiség a konyha. Elmaradhatatlan darabjai a hímzett falvédők, illetve a dísztányérok. Az asztalterítő az 1920-as évekből való. A stelázsin sótartók, tejes- és lekvároscsuprok, aratókorsók és egyéb edények találhatóak. Az első helyiség a lakószoba. Itt a sublóton és az egyszerű vetett ágyakon kívül varrógépet, sarokpadot, székeket és asztalt helyeztünk el. A lakószobában az ágy felett a falon szentkép függ, a sublót felett pedig itt is igen szép tükör látható. Érdemes megtekinteni az ágy alatt lévő ötletes csizmahúzót is. Ebben a szobában "laknak" a gyermekek. Láthatunk játékbölcsőt benne egy papírból készült babával és egy háromkerekű járókát is, amivel az egyik kedves dalostársunk tette meg első lépéseit az 1930-as évek elején. A gyűjtemény értékes darabja az itt álló 1912-ből származó bölcső. A benne fekvő baba fiúnak van öltöztetve, ezt a kék színű szalag árulja el. A kislányok rózsaszín szalagot hordtak. A fiatalasszony viseletét bemutató bábu kék brokátselyem "öltönyben" van. A férfi-bábu az idős emberek ruháját mutatja be. Az ágy végénél látható tulipános ládán az 1912-es évszám olvasható ki. A kamrának berendezett helyiségben szitákat, rostákat, diódarálót, csuprokat, teaszűrőt és egy káposztagyalut láthatunk.

Falumúzeum Iklad

A Galga középső szakaszán fekvő települést 1752-től Badenből, Würtembergből származó, majd a stájer, karintiai és felső-ausztriai tartományokból evangélikus vallásuk miatt elűzött német ajkú családokkal telepítette be Ráday I. Gedeon földesúr. A letelepült német lakosok közé később szlovák családok is érkeztek. Az 1903-ban a falu közepén emelt lakóházat 1983-ban, vásárlás után alakították át Falumúzeummá. Berendezése a kisparaszti sorban gazdálkodó Braun család több évtized alatt összegyűlt tárgyaiból áll, a tárlaton teljes eszközkészletük tekinthetők meg. A kiállítás érdekessége a szobákban és a konyhában látható több száz festett tányér, ami "divat" volt Ikladon.

Falumúzeum Nagytarcsa

Az alföldi stílusban épült parasztház az 1938-ban létesült Tessedik Sámuel népfőiskola részét képezte. Ez volt a parasztifjak továbbképzésére alakult intézmény harmadik háza, amelyet Stühmer Frigyes csokoládégyáros 4000 pengős adományából építettek 1939-ben. Az intézet tantervében a számtan, az irodalom, a földrajz és a történelem mellett néprajzot, népművészetet, és Bartók-Kodály nyomán népdalt is tanítottak. A népfőiskola tevékenységének a második világháború vetett véget. Az életmódban végbement gyors és nagymértékű változások siettették azt - a már korábban felmerült - gondolatot, hogy a sok néprajzi értéket meg kellene menteni a jövő nemzedék számára. Hozzáférhetővé, megszemlélhetővé kellene tenni mindazt, ami az elődök hagyatékából a legszebb, a legértékesebb. A gyűjtés 1959 őszén kezdődött. A nagytarcsai lakosság hamar megértette és magáévá tette a falumúzeum létrehozásának gondolatát. Lelkesen ajándékozták oda az addig féltve őrzött, 80-100 éves tárgyakat. Az első kiállítást 1960. augusztus 28-án nyitották meg a jelenlegi épület egyik felében. A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának megalakulásával (1962) megyei kezelésbe került a múzeum is. Ezután évenként tematikus kiállítások kerültek a látogatók elé, és újabb ajándékozók is álltak a múzeum ügye mellé. 1964-ben a községi tanács átadta az épület másik felét is. Ekkor a megyei igazgatóság kívül-belül tataroztatta, és belső átalakítást is végeztetett. Ennek eredményeképpen jött létre a középparaszt lakását bemutató enteriőr. Fontos előrelépést jelentett a múzeumnak, amikor 1965-ben végre megkapta a Művelődési Minisztériumtól a működési engedélyt. Azóta az épületet több ízben bővítették egy-egy helyiséggel, melyek újabb és újabb állandó kiállításoknak adtak helyet. A 60-70-es években a Temető utcai egyedi sírból honfoglalás kori, a Fasor utcából rézkori, a Zrínyi utcából szkíta kori, a Pesti út melletti homokbányából X. századi magyar köznépi temető anyaga, az Urasági dűlőből pedig szarmata kori leletek kerültek elő és gazdagították a múzeum anyagát. A múzeum közművelődési munkája számos állandó, időszaki és vándorkiállítást mutatott be. Történelmi és néprajzi ismeretterjesztő előadáson tájékoztatta hallgatóit. Színvonalas rendezvényein az irodalom, a népművészet és a komoly zene is egyaránt helyet kapott. A múzeum néprajzi anyagáról az ország több helységében mutattak már be szemelvényeket. A legnevezetesebb bemutatókat Cegléden, Gödöllőn, Szentendrén, Szobon, Vácon és Budapesten, a Nemzeti Galériában rendezték.

Falumúzeum Verseg

A római katolikus magyar község nem tartozik a szorosan vett Galga-völgyhöz, ám az ott élőket tevékenységük évszázadokon át e kistájjal kapcsolta össze. A falu elismert személyisége, a népéletet ismertető könyveivel nevet szerzett Marton Pálné Homok Erzsébet kezdeményezésére indult el a hagyományos népi kultúrát bemutató tárgyak gyűjtése. Mivel a faluban nem állt rendelkezésre megfelelő épület múzeum létrehozásához, 1974-ben a Pest Megyei Tanács támogatásával, muzeológus szakemberek segítségével egy rekonstruált lakóházban nyílt meg a Falumúzeum. A kiállítás a hagyományos lakáskultúra, a táplálkozás, a kenderfeldolgozás és a viselet tárgyi emlékanyagát mutatja be. A portán különálló épületben kerültek elhelyezésre a múzeum létrehozásában tevékeny Martonné Homok Erzsébet népi íróasszony munkásságának dokumentumai, személyes emléktárgyai.

Falánk Faló Söröző & Kisvendéglő

Hangulatos söröző kiváló étel és italválasztékkal.

Fantázia Étterem Pizzéria

Megszépült terasszal és a megszokott finom ízekkel várjuk Önöket Szentendrére a Fantázia Étterembe!

Farkas-, Szily- és Fáy-kastély

Az irodalomban, mint középkori épület szerepelt. A 18. század első felében épült, a 19. században a Fáy család kezére jutott, majd a SándorMetternich uradalomhoz került. 1954-ben mezőgazdasági szakiskolává alakították, a régi részekhez idegen toldalékokat építettek. Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában van. 2001. augusztus végétől használaton kívül áll. Lejtős terepen álló, délre néző U alakú díszudvarral kialakított barokk épület A terep esése következtében az oldalszárnyak egy része kétszintes. Az önkormányzat 2005-ben részletes tanulmányt készíttetett a kastély múltjának építészettörténeti felkutatására és a hasznosítás lehetőségeinek megvizsgálására. A tanulmány felhasználásával a kastély felújítása hamarosan elkezdődik, és Biatorbágy idegenforgalmi vonzerejévé válhat.

Farkasréti Temető

Farmer-tó

Aki szeret horgászni, itt igazán élvezheti ezt, mivel intenzív telepítés folyik az egész szezon alatt. A tóból ponty, amur, kárász, dévér és süllő fogható. A tó 2.5 hektár területen, szép, gondozott környezetben található. Ezenfelül rendelkezünk egy 50 fős „horgászcsűrrel”, ami rendezvények lebonyolítására is kiválóan alkalmas. Legyen szó házi horgászversenyről, szülinapról, bármilyen buliról, mi biztosítjuk a tökéletes helyszínt. Kialakított helyünk van bográcsozáshoz, lehetőség van tárcsán való sütögetéshez is, minden adott a bőséges és ízletes ebéd, vacsora elkészítéséhez. Szobák bérlésére is van mód, 4×2 férőhellyel, illetve sátorozásra is van lehetőség, közvetlen a tó partján, nagy füves területen. Nagy homokozónk van gyermekek részére, ami ideális egy igazi nyári dagonyázáshoz. Nálunk szülő és gyerek is megtalálja a neki megfelelő elfoglaltságot. Nyitva tartás: minden nap reggel 6.00 – este 7.00 óráig. Ha pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, keressen fel bennünket!

Farmosi Hunor Vadásztársaság

Vadászterületünk szerkezete igen változatos, található rajta művelt mezőgazdasági terület, egybefüggő erdő, valamit kisebb-nagyobb nádasok, nádfoltok, amelyek a vadaknak ideális életteret biztosítanak.

Fasori Evangélikus templom

Fat Mo's Music Pub Restaurant

Komoly konyha és pazar pia, koncert minden este.

Fatál Étterem

Budapest történelmi belvárosában található étterem fő jellemzői nemcsak a nagy lakomák hangulatát idéző ólomüveg-díszítések, hanem az etalonként is említhető házias finomságok: a zsemlébe töltött vetrece, a csülkös bableves, a ropogós kacsasült káposztás cvekedlivel, az óriási túrógombóc – hogy csak néhányat említsünk. A tágas nyitott tölgyfaboxok, a frissen csapolt sörök a legjobb emlékű régi magyar vendéglők hangulatát idézik. A hatalmas adagok fatálakon, cserép- és vasserpenyőkben kelletik magukat mindazoknak, akik szeretik megjegyezni: „ez pont olyan, mintha a mamám főzte volna!”

Faustos Ristorante

Tengeri halak, tésztafélék. Széles borválaszték, elsősorban olasz és magyar borok.

Favorit Vendéglő

Étlapunkon főként magyaros, de nemzetközi ételek is megtalálhatóak. 170 férőhellyel rendelkezünk, vendégeinknek lehetőségük van különtermek használatára is. Az étterem felső szintjén boxos elhelyezéssel 70 vendéget, az alsó szinten lévő nagy különteremben 70, kis különtermünkben pedig 30 személyt tudunk fogadni. Kívánság szerint termeink bérelhetőek, és konferenciákat, bemutatókat és zenés programot is szervezünk. Szünnap nélkül, délelőtt 11 órától este 11 óráig tartunk nyitva.

Fazekas-hegyi kőfejtő

A kifosztott sziklák a mai napig is nemzetközi jelentőségű geológiai értéket képviselnek. Triász kori dachsteini mészkő rétegsora igen sok csiga és ammonitesz maradványt rejt.

Fecske Presszó

kávé, tea, szendvics

Fedák Sári Színház - Soroksár

Soroksár színháza 2015-ben nyitotta meg kapuit önálló játszóhelyén...

Fegyház

Fegyó Béla Műterem Galéria

Fegyó Béla festőművész kortárs festményeinek kiállítása.

Fehér Bölény Fondue Bár és Étterem

Budapest egyetlen speciális fondü étterme, ahol bár széles, mégis egyre bővülő választékból korlátlan fogyasztással étkezhet. A fondü, a svájci alpoktól kezdve a francia lankákon át, kína egzotikus tájaira kalauzolja a hozzánk betérő kedves vendégeket. Ezen étkezési forma, ismerkedési- illetve üzleti vacsorák, valamint hosszabb családi és baráti beszélgetések feltételének pompás megteremtője, amely az "egy tálból cseresznyézés" ősi szokásával megspékelve képes közelebb hozni az embereket egymáshoz. <br> <br> Mindehez próbálunk hozzájárulni - a városban egyedülálló módon - az italfogyasztás árának limitálásával, amely pénztárcabarát természete révén nem vonja el vendégeink figyelmét egy kellemes légkörben elköltött vacsora fennkölt hangulatától. A fondü szó olvadékonyt jelent. Mi, az étterem vezetői és egyben alkalmazottai őszintén reméljük, hogy vendégeink valóban "el fognak olvadni" attól az "íz orgiától" amit konyhafőnökünk sok éves svájci tapasztalata alapján elkészített fondüink illetve a hozzájuk tartozó körítések tökéletes összhangja testesít meg. A borisszáknak pedig az egri Simon pincészet díjnyertes nedűivel kedveskedünk harmonikusabbá és emlékezetesebbé tenni a kulináris élvezetekkel eltöltött órákat. végezetül pedig engedjék meg, hogy egyik törzsvendégünk megjegyzését osszuk meg önökkel: "Ez nem más, mint az étkezés ünnepe..."