Zichy-kúria parkja

A tájvédelmi területté nyilvánított mintegy tízhektáros park a Zichy család birtokával szemben fekszik. A park közepe táján egy völgybe ereszkedik, s itt folyik az a kis patak, ami néhány kilométerrel arrébb a Kis-Koppányba torkollik. A parkot 1820 körül telepítették, amikor a ház körüli fenyőket. Ez utóbbiakat azonban ki kellett vágni, helyükre ifjú csemetéket ültettek.

A bejárattól a híres, védett vadgesztenyesor árnyékában sétálhatunk le a patakhoz, majd a kis fahídon átkelve, a kiépített ösvényeken körbejárhatjuk a parkot. A vadgesztenyesort egy-két éve megtámadta az aknázómoly, ami ellen nehéz védekezni, s a fák egészségét veszélyeztetik.

Amíg a utunk elvezet a sétányon a szintén védettséget élvező vasfákhoz, az egyik kis tisztáson egy csaknem méteres magasságú ágyúlövedék magasodik a fűből. Ez nem más, mint egy síremlék.
A rege úgy szól, hogy Zichy Mihály egyik unokája férjének volt egy kedvenc lova, amellyel végigharcolta az első világháborút. Amikor elpusztult, ezt a síremléket állította neki.

A vasfák egyenes sorban magasodnak a patakon túli ösvény mellett. A sor előtt egy kopjafa áll, melyet az országépítő alap helyezett el 2003-ban, "Zichy Mihály Vasfái" emlékére. A parkban van még néhány hatalmas, vastag törzsű többszáz éves fa is.

Egykor francia és osztrák kertészek szépítgették a parkot, sétautakat építettek. A ház mögött, a domb háta felé volt a család szőlője, gyümölcsöse, konyhakertje, valamint több üvegház is a friss zöldségek termesztését szolgálta.