Görögkeleti Szerb Templom

A délszláv baranyai térhódítása a törökhódoltság alatt következett be. A hódoltság utáni német telepítés nem kedvezett a délszlávoknak, ettől kezdve számuk fogyásnak indult. 1785-ben 745 római katolikus vallású illetve 412 görög katolikus vallású lakos élt Villányban. A falunak ekkora már létezett a görögkeleti egyháza, de maga a templom sokkal régebbi. A görögkeleti pópa 1785-ben két leányegyház felett rendelkezett: Jakabfalu és Ivánbattyán. Templomuk az akkor község egyik központjában meghatározó központjában épült. Kicsiny méretei ellenére is magára vonja a településre látogató figyelmét. A templomot és kertjét övező falak öreg kapujának portálja különösen megkapó, és művészi értékkel bír. A templom búcsúját minden év augusztus 27-28.án tartják. A régi időkben és az első világháború előtt, amikor Villányt még tömegesen lakták szerbek, egy-egy villányi búcsú messzi vidékről vonzotta ide az embereket. A búcsú napját megelőző este görögkeleti istentisztelet volt a templomban, a búcsú napján tartandó két- három órás szertartás végeztével kezdődött el a vendégek mulatsága.

A görögkeleti vallási színezettel átszőtt szerb hagyományvilág a tömegesen kitelepült szerbekkel együtt eltűnt Villányból, s már csak foszlányokban él azok emlékezetében akik félszázaddal ezelőtt megtapasztalhatták a szerbek szokásait. A villányi görögkeleti szerb templom ma a magyarbólyi anyaegyházhoz tartozik, külső felújítása tavaly kezdődött és idén a belső felújítással fejeződött be. A templom országosan védett műemlék.