Szársomlyó-hegy

Nevében a "szár" a kopárságára utal, míg a második tag a "somlyó" a sombokrokkal hozható összefüggésbe. A Szársomlyó hegy 3,5 km hosszú és 1,7 km széles, a Villányi borvidék hű reklámarca, attribútuma. Jellegzetes alakja, a szigethegység formája, kopár sapkája adja meg a hegy eredetiségét, összetéveszthetetlenné teszi a 442 m magas hegyet. A triász, a jura, a kréta, időszakból származó mészkövek egymásra pikkelyeződtek ám, ellentétben a Mecsekkel, nem gyűrődtek meg. A rétegek közötti víz beszivárgott a mélybe, legömbölyítette a felszínt. Így jött létre a legendás ördögszántás. Ez a hegyoldalban lévő bemélyedés a hegyoldalra ferdevonalú törést jelent. 1944-ben nyilvánították védetté.

A hegy mondája:
"Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány. Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai".

A mese után ráragadt a déli domboldal karrmezőjére az ördögszántás elnevezés. A macskák karmainak tartott karcolások valójában finom oldási nyomok, a sziklákon lefolyó víz mélyíti azokat a lefolyó mészkőbe. A csodálatos hegy északra a déli, a mediterrán növények utolsó menedékhelye. 50 védett növényfajból 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A törmelékes és redzina talajok is elősegítik az egyedülálló növényvilág kialakulását. A mecseki varjúháj, a magyar kikerics és a dalmát csankesz Magyarországon egyedül itt található meg. További jellegzetes növényei a rozsdás gyűszűvirág, a mediterrán jellegű moha, a méreggyilok, a magyar páfrány, a sallangvirág, melynek legnagyobb hazai állománya él itt. A hegy északi oldali növény faunája teljesen más képet mutat. Ezüst hárs, gyertyányos tölgyes borítja a lejtőket, benne lónyelvű csodabogyót, jerikói loncot vagy olasz mügét találhatunk.

Néhány állatfaj is jellegzetessé teszi a Szársomlyót. Ilyen a földön megtalálható fűrészlábú szöcske, sisakos sáska, a haragos sikló és a nagyszámban előforduló zöld, nagyon fürge faligyík. A levegőben kereshetjük a ragadozó kígyákszölyvet, a bajszos
sárkányt a bagolylepke egyik alfaját. A hengeres fémfürkészt itt fedezték fel. 

A hegy kultúrtörténeti háttere is figyelemre méltó. Római, avar és honfoglalás kori leletekkel tarkított terület, a hegy lábánál  Árpád kori települést tártak fel. A hegy keleti és nyugati végén kőbánya működött, az előbbi bányát bezárták ma ott található a szoborpark. A bányászat idején tárták fel a hegység Kristály- barlangját, valamint a dénárokat, amelyet Szent István koronázására vertek. A hegy nyugati végén látható egy, a többihez képest mélyebb árok, mely a hegy tetejéről a szőlősorokig húzódik. Ezt nevezik "bíróvölgynek". A monda szerint a török időkben a az emberek nem akartak adót fizetni és a bírót megakarták büntetni. Végül a hegy tetejére vitték, ott hordóba tették és a hordót ebbe az árokba gurították bele...