Református templom

A XIV-XV. század fordulóján állt az a kőtemplom, amely korábban épült gótikus stílusban, és a huszita támadások idején védelmet biztosított a lakosságnak. Ez idő tájt Telkibánya Magyarország Felvidékén található hét bányaváros egyike volt.

A középkori templomot 1570 körül vették birtokukba a reformátusok, erről tesz bizonyságot az 1595-ös templomösszeírás. A templom a község feletti hegyen áll a középkor óta használt temető közepén. A templom a keletelt szentélyét 1624-ben lebontották, s hajdani gótikus mennyezete helyére sík famennyezetet szereltek fel. A kéthajós gótikus templomnak négy gótikus ablaka, középen a hajótérben hatalmas pillérei vannak. A déli fal külsején egy befalazott csúcsíves kapu nyoma látható, belül egy karzata és előreugró falazott szószéke van, koronáján pelikánnal. A famennyezetet 1774-ben bemeszelték. 1876-ban állt egy különálló fa harangláb. 1892-ben épült a25 m magas neogótikus torony a templom nyugati homlokzata elé. A templom megközelítése gyalogosan igen fáradtságos, mert a 40 méter magas hegyre meredek utak vezetnek fel.

Van a templom északi belső falán egy emléktábla, ezzel a szöveggel: "A nagy régi templomoknak kőfalai elromlának, / Rakás követ, mint nézőknek, itt mutatják ő szemöknek. / Régen város volt ez helyen, Sigmond király idejében, / két templomok, nagy tőtések, arany bányák és sok ércek, / az mély árok bizonyítja. Bonfinius ezent írja. De a dúló / rabló csehök elpusztíták a pártütők. A Krisztusért immár / kérünk, édes Atyánk légy mivélünk. / E templomod, kis sereged őrizd, nőjjön dicsőséged. / Szepsy János helybeli lelkipásztor 1624. augusztus 28-án."

A 650 kg-os (104 cm) harangot a Bp-i Hm készítette 1925-ben, felirata: „Egyedül Istené a dicsőség! Isten dicsőségére öntették a telkibányai egyház hívei…” A 250 kg-osat (77 cm) László Albert öntötte 1856-ban Kisgejőcön, felirata: „Isten dicsőségére! Az ő segítségével, saját költségén öntette a telkibányai református egyház MDCCCLVI...”