Malom-tó

Ugyanez a dolomit több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol a kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 ºC-ra felmelegszik és a repedéseken keresztül fölfelé áramlik. E két forrásból keveredve jött létre az a 18-20 °C-os víz, amely a kőzetben járatokat kialakítva, észak felől áramlik a Malom-tó (vagy más néven Nagy-tó) forrásai felé. A Tapolca-patakot, a Malom-tó túlfolyó vizei táplálják. Régebben elveszett a vize a Tapolcától délre levő mocsaras réten. Jelenleg szabályozott a medre, és Szigligettől délre éri el a Balatont.

A település névadó forrásait talán már a rómaiak is tóvá duzzasztották, hogy malmot hajtsanak vele. Még ma is láthatóak a római kor maradványai a város különböző pontjain. A házak alatt jelenleg látható boltozatokat, amelyekből a víz előtör, szintén ők építhették. A város a 14-16. században élte virágkorát: közigazgatási és gazdasági-kereskedelmi szempontból is fontos központnak számított. A 15. századtól kezdve a karthauzi szerzetesek gyakorolták a kegyúri jogokat a város fölött. A tavat a történelem során többször is felduzzasztották. Erre vonatkozó legutóbbi adataink a 19. század végéről, illetve az 1930-as évekből származnak. A jelenlegi Gabriella Hotel eredetileg malom volt, amelyet az évszázadok alatt többször is átépítettek. Egykor hatalmas kerekét a Malom-tóból lezúduló víz hajtotta. A ma is látható kerék azonban már csak dekoráció.

1959-ben hozzáláttak a tó környékének rendezéséhez, de még hosszú ideig fürdésre, csónakázásra használták a vizet a helybeliek. A tó különleges és védett faunájához tartozik a fürge cselle nevű, vöröses színű halfajta.

A fürdőzőket ma már a tapolcai Strandfürdő három medencéje várja, a gyógyulni vágyók pedig ellátogathatnak az 1902-ben, kútásás közben felfedezett sziklaüreg mellett épült kórházbarlangba is. A tavasbarlangi kórház 1925 óta működik, s légzőszervi, légúti, allergiás és asztmás betegek gyógyítására, hörghurut és tüdőtágulás kezelésére specializálódott. Gyógyhatása az állandó hőmérsékletnek, a magas széndioxid- és radon-tartalomnak, valamint a szinte teljes por- és csíramentességnek, gyakorlatilag a pollenmentességnek is köszönhető. A Tavasbarlang összeköttetésben van a Malom-tóval, mivel annak felduzzasztásával vált lehetővé a barlangi csónakázás, illetve a tó leeresztése esetén a barlangban is csökken a vízszint. Mivel a mélyművelésű bauxitbányászat révén egyre több karsztvizet termeltek ki, 1981-ben már nem lehetett csónakázni a tavasbarlangban. Miután azonban jelentősen csökkentették a vízkiemelést, 1995-től újra lehetővé vált, hogy csónakázás közben mutassák be a barlangot az érdeklődőknek. Egyébként a karsztvíz kiemelését a Malom-tó is megsínylette, ezért 1984-1998 között a Balaton-Felvidéki Vízitársulat víz-visszaforgatásos megoldással, illetve karsztvízkútból való vízpótlással állította vissza a tó biológiai és hidrológiai egyensúlyát.

Érdemes elsétálni az ódon épületekkel és magas kőfalakkal körülvett Malom-tó, és a belőle elfolyó víz újabb duzzasztásával kialakított Kis-tó szépen felújított, hangulatos partján, valamint a mellette található, barokk felépítményű Szentkúthoz, mely valamikor a Véndek-hegy lábánál fakadó forrást díszítette. A forrás azóta elapadt, az összedőlt épületet pedig 1984-ben itt állították fel újra. A kőhomlokzat timpanonja alatt látható Udvardy Erzsébet Madonna című műve. A gondos felújítás eredményeképpen az évszázados bekarcolások is jól olvashatóak a köveken.

A Kis-tó duzzasztását egy másik malom hasznosította, ez azonban romos állapotában felújítás előtt áll. Meghajtó kereke már hiányzik, ám a víz hozzávezetésének módszerét így is kitűnően lehet rajta tanulmányozni.