Somoskői vár

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.

A XIII. század végén a messzi környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emeltették első részeit. 1320-ban Anjou Károly király serege foglalta vissza, új földesura Szécsényi Tamás erdélyi vajda, majd leszármazói laktak falai között.

A török hódítók 1576-ban foglalták el, lófarkas zászlóikat 1593 őszéig lengette a szél ágyúbástyáin.
Végső romlását az 1682-ben támadó tatár lovasok okozták, akik felgyújtották a várat. Az 1970-es években kezdték el helyreállítását, ami sajnos jelenleg szünetel.

A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres bazaltömlés és a letöredezett vulkáni tufából keletkezett kőtenger.

Somoskőt említi meg az a népi hagyomány, hogy egy magyar vitéz oly sikeresen lőtte ki a szomszédos salgói török aga kezéből a kanalat, hogy a kontyosok hanyatt-homlok menekültek el erről a vidékről.

A vár alatti Petőfi emlékligetben található a költő 1845. június 12-ei látogatására utaló Petőfi-kunyhó.