Pécs és környéki vár és várrom

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását.

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.