Az 1900-as évek első felében már ismert volt a határában lévő palakő- és márvány-előfordulás is, de a lelőhelyet nem tárták fel. A Mihalovics-féle bányát 1982-ben nyilvánították védetté. A község belterületén található a geológusok előtt jól ismert kőbánya. A bányafal rétegvonalai, törésvonalai már messziről felhívják magukra az arra járók figyelmét. A felső perm korban keletkezett fekete mészkő (bitumen tartalma miatt) a bánya egyik nevezetessége. A szénfekete követ az egri építkezéseken gyakran használták lábazati kőnek. Másik geológiai érdekesség, hogy a mészkő közé agyagpala ékelődött. A kövületekben igen gazdag mészkő leleteit Schréter Zoltán és Legányi Ferenc természettudósok dolgozták fel. A közelben található a kettes és hármas számú vasúti bevágás. Ez már nem védett terület, de a csigák, kagylók, korallok, tengeri sünök 300 millió éves maradványai még ma is sok érdekes látnivalót nyújtanak.
Nagyvisnyó
Mihalovics Bánya
Az 1900-as évek első felében már ismert volt a határában lévő palakő- és márvány-előfordulás is, de a lelőhelyet nem tárták fel. A Mihalovics-féle bányát 1982-ben nyilvánították védetté. A község belterületén található a geológusok előtt jól ismert kőbánya. A bányafal rétegvonalai, törésvonalai már messziről felhívják magukra az arra járók figyelmét. A felső perm korban keletkezett fekete mészkő (bitumen tartalma miatt) a bánya egyik nevezetessége. A szénfekete követ az egri építkezéseken gyakran használták lábazati kőnek. Másik geológiai érdekesség, hogy a mészkő közé agyagpala ékelődött. A kövületekben igen gazdag mészkő leleteit Schréter Zoltán és Legányi Ferenc természettudósok dolgozták fel. A közelben található a kettes és hármas számú vasúti bevágás. Ez már nem védett terület, de a csigák, kagylók, korallok, tengeri sünök 300 millió éves maradványai még ma is sok érdekes látnivalót nyújtanak.
Az 1900-as évek első felében már ismert volt a határában lévő palakő- és márvány-előfordulás is, de a lelőhelyet nem tárták fel. A Mihalovics-féle bányát 1982-ben nyilvánították védetté. A község belterületén található a geológusok előtt jól ismert kőbánya. A bányafal rétegvonalai, törésvonalai már messziről felhívják magukra az arra járók figyelmét. A felső perm korban keletkezett fekete mészkő (bitumen tartalma miatt) a bánya egyik nevezetessége. A szénfekete követ az egri építkezéseken gyakran használták lábazati kőnek. Másik geológiai érdekesség, hogy a mészkő közé agyagpala ékelődött. A kövületekben igen gazdag mészkő leleteit Schréter Zoltán és Legányi Ferenc természettudósok dolgozták fel. A közelben található a kettes és hármas számú vasúti bevágás. Ez már nem védett terület, de a csigák, kagylók, korallok, tengeri sünök 300 millió éves maradványai még ma is sok érdekes látnivalót nyújtanak.
