Református templom

A nagykőrösi református templom Nagykőrös szívében található. Tere már mintegy egy évezrede templomos hely. A monumentális templomépület mostani külső és belső képét kilenc folytatólagos átépítés alakította ki. A templom legrégebbi részének maradványait a jelenlegi középhajó rejti. 

A gótikus eredetű templom a XV. században épült, a XVI-ban bővítették, majd 1876-77-benismét felújították. Tornya jórészt középkori, mai formáját, faszerkezetű erkéllyeldíszített rézsisakját 1907-ben kapta. A még ma is álló sokszögű, gótikus szentélyhez eredetileg egyhajós templom tartozott, amelyet a XVI. században kéthajóssá, majd a XIX.század közepén háromhajóssá bővítették, belseje síkmennyezetes.

A gazdagon díszített barokk szószék 1750-ben, a karzatok 1854-ben készültek. Az előcsarnokban látható Dabasi Halász József síremléke, amelyet a református temetőből helyeztek át. Ferenczy István alkotása a Halál géniuszát ábrázolja.

1876-1877-ben építették meg a toronyfeljárókat és az oldalsó bejárókat, valamint ekkor alakították ki a jelenlegi templombelsőt, karzatokat; az orgonát a torony alóli nyugati karzatról az északi karzatra helyezték át. A sokáig városi tűzvédelmi feladatokat is ellátó torony 1907-es megmagasításával és kialakításával nyerte el a nagykőrösi református templom mostani alakját, a város összképét igen meghatározó jellegzetes formáját Sándy Gyula és Foerk Ernő tervei alapján.

Az első toronyórát 1693-ban hozatták Bécsből, a 18. század első felétől folyamatosan harangokat is öntettek. A toronyban jelenleg három harang lakik, melyek közül az 1787-ben készült a legöregebb.

A templomban vasárnap Istentiszteleti időben a látogatás szünetel.