Kisnánai Vár

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat. Az 1400-as évek első harmadában a Kompolti család tagjai újjáépítették az akkor már Kisnánának nevezett falu plébániatemplomát gótikus stílusban. A Kompolti család fiúágának kihalása után örökösödési szerződés alapján a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, amelybe a kápolna mellé épített új épületszárnyból vezették le a lépcsőt. A pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el azt. Az északi palotát is újjáépítették. Az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el.

Az 1500-as évek elején ismét megerősítették a várat, lebontották a külső vár délnyugati sarkába befoglalt Anjou-kori udvarházat, kőből épült alagsorát pedig földdel töltötték fel. Ebben az időben a vár birtokosa Losonczy István, aki 1543-ban befogadta a várba Móré Lászlót (ld. legenda). 1543-ban alig két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá, többek között a birtokos korán bekövetkezett halála miatt.

A vár romjait az 1940-es években takarították ki, amikor leventék gyakorlóteret alakítottak ki a helyén. A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, amely közé egy lakóház is beépült, valamit a kaputoronyban egy lakást is kialakítottak. 1962-66 között Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett alapos régészeti feltárást, amit műemléki helyreállítás követett. A feltárt falakat kiegészítették, az északi palotára fémszerkezetű védtetőt helyeztek, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be.

A megújult kisnánai vár terei új rendezvényekhez is méltó helyszínt biztosítanak. A hagyományos nyári rendezvények, mint a várjátékok vagy a baracknap mellett újak is helyet kapnak. A vár méltóságteljes, ünnepi hátteret biztosít esküvőknek. A hagyományőrző programok kedvelőit új eseményekkel is várják a jövőben. A többcélú rendezvényterem és a bortrezor a bor és gasztronómia kedvelőinek biztosít különleges atmoszférájú helyszínt. Jó  időben a vendégeket a szabadban fogadják, ideális helyszínt biztosítva kisebb tréningek, céges rendezvények  mellett

Bérelhető helyszínek:

- várudvar
- rendezvénysátor
- palota rész fedett terasz (befogadóképessége széksorosan max. 100 fő, asztallal max. 50 fő
- többcélú rendezvényterem (befogadóképessége max. 50 főig)
- külső színpad és nézőtér (befogadóképessége max. 350 fő)

Facebook: https://www.facebook.com/kisnanavar/