Római Katolikus Székesegyház

A bájos kis Szentháromság téren áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú, erősen díszített Székesegyház, mellette pedig az Érseki Palota. A szabálytalan alakú tér közepén áll a névadó, 1786-ban épült Szentháromság oszlop. A jelenlegi templom a negyedik ezen a helyen. Magyarország egyik legrégebbi székesegyházának építése még 1050 előtt lehetett, feltehetően maga István király finanszírozta, de az eredeti épületről csak ásatások nyomán vannak sejtések. A második székesegyház a 13. században épült, és a tatárjárás áldozata lett. A harmadik székesegyház építése Nagy Lajos király idejére tehető, a templom katolikusról református kézre vándorolt, majd vissza. Később a felvidéki protestánsüldözések miatt a hajdúk felégették várost, beleértve annak érseki palotáját és templomait is. A negyedik, ma is álló székesegyházat Mayerhoffer András tervei szerint építették, 1735-54 között. A XX. század elején komolyabb átalakítások, hozzáépítések történtek. Ekkor épült a kripta, a körfolyosó, és visszaállították az eredeti olasz barokk bútorzatot is. A két hatalmas torony közti főbejáratot íves erkélyt tartó oszlopok szegélyezik. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra áll. Belépve a templomba szinte elkápráztatja az embert az arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő stukkókban igen gazdag belső. A főbb látnivalók a templomban – a díszes berendezés mellett – Martinus Ravesu XIII. századi sírköve a szentélyfolyosó falában, és a gyönyörű Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárkép, Kupelweiser Lipót 1857-es alkotása. A Fájdalmas Szűz oltár alatt fekszik Szent Piusz földi maradványa egy aranyozott koporsóban. Érdemes megnézni még az aranyozott fából készült szószéket, oldalain a négy evangélista szobrával. A hatalmas Angster orgonán még Liszt Ferenc is játszott hajdanán. A székesegyház északi oratóriumában találjuk az Érseki Kincstárat, melynek leghíresebb darabja a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István király hermája.