Római katolikus templom

1941. szeptember 8-án szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Jankó Gyula építész tervezte, anyaga mátrai, faragatlan terméskő. Üvegablakai (Sztéhló Lilli alkotásai) a gótikát idézik. Elnevezése azt mutatja, hogy Kodály szelleme is meghatározta az épületet. Nemcsak sokszor megfordult benne, hanem viccesen már galyai segéd kántornak mondta magát. 1941-42 telét Galyatetőn töltve született legszebb egyházi műve, a Csendes mise. A kápolna falán egy rézdombormű (Miletits Katalin munkája) és a harmoniumon egy réztábla hirdeti: ezen a hangszeren komponált Kodály tanár úr. Két üvegablak is a Kodály házaspár nagylelkűségét idézi: az egyik Emma asszony tiszteletére, aki nagy adományozója volt a templomnak, míg a másik a Csendes mise születését ábrázolja. A legújabb üvegablakok 1990-ben születtek Csibi Mihály keze munkáját dícsérve.

A templom előteréből szétnézve értjük meg, miért mondta Kodály vele lévő barátainak: „Figyeljetek! Imádkoznak a hegyek.”