Cseszneki Vár

Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkőszirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár.

A több mint 700 éves Vár virágkora -Zsigmond királyunk uralkodásának idejére- a XV. századra tehető, mely időszakban a Várat birtokló Garai család, impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis Várat. Hadászatilag, országosan is kiemelkedő szerepet először a török időkben Veszprém eleste után betagozódott a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába- majd később, a Rákóczi  szabadságharc idején kapott, mikor is kezdetben a kuruc csapatok fészkelték be magukat a Várba, ahol egy ellátó központot létesítettek a Dunántúlon harcoló alakulataik számára, ill. néhány labanc főtiszt őrzéséről is itt gondoskodtak. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk Várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as, villámcsapásból eredeztethető tűzvész meghozta a Vár végső leromlását.

A Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik. A Várban jelenleg is folynak állagmegőrzési és rekonstrukciós munkálatok, melyek a  látogathatóságot alapvetően nem befolyásolják!

A Vár egész évben, minden nap  fogadja a látogatókat!
Kapunyitás: 09.00 (télen 10.00) órakor.
Kapuzárás: a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19.00 órakor,  az ősztől tavaszig tartó időszakban sötétedés előtt 1 órával!