Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Cserkút Felfedezés

Cserkúti látnivalók

Bővebben a helyről

Cserkút a Mecsek déli lábához simuló település, ahova ha ellátogatunk, szemet gyönyörködtető látványban lesz részünk. Pécs városától mindössze 9 km-re található ez a kis település, mely a mai napig megőrizte a csendet és békét, tehát a nyugalomra és békére vágyók tökéletes búvóhelye lehet.

Nevét a Csarra patakról kapta, mely a község lakosait szolgálta: vizét fogyasztották, az asszonyok pedig a patak vizében mostak. A patak az uránbányászathoz is segítséget nyújtott, melynek következtében a vize 1968-ban elapadt, de 1990 óta újra csörgedezik.

A település nevezetessége a nemzetközi hírű Árpád-kori plébánia, melyről az első írásos emlékek a XIII. századból ismeretesek.

A nyaranta időszerű falunapot, a gyermeknapot, az idősek napját, a május 1-ei kollektív kirándulást a közeli Jakab-hegyre évről évre népes részvételben bízva rendezik meg a községben.

Cserkút nemcsak történelmi múltjára, kies környezetére lehet büszke, hanem a tiszta, rendezett utcákra, a rengeteg virágra s nem utolsó sorban az itt élő emberek kedvességére, vendégszeretetére.

3 találat

Mind Szállások (3) Programok (0) Látnivalók (3)

Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső

Szűrők

3 találat

Rendezés Oldalméret

Cserkút Helytörténeti Gyűjtemény

Cserkút

A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó). A régi parasztkonyhák hangulatát idézik a szépen helyreállított rakott tűzhelyen kiállított cserépből készült főző és sütőedények, kancsók és tejes köcsögök. Gazdagon díszített szőttesei és keresztszemes textiljei régi korok gazdag hagyományát tükrözik. A kenderfeldolgozás jellegzetes tárgyai és a mosásnál használt eszközök is (mángorló, sulykoló) megtalálhatóak a gyűjteményben, melyek a népi emlékezetben még elevenen élő a falu határában megtalálható Cser forrásnál (melynek előterében 1933-ban mosóház is épült) történő mosás szokásához kapcsolódnak.

Múzeum

Cserkút-tó

Cserkút

Cserkút település szélén található kis tó a horgászat mellett a helyi rendezvények központjává vált. A tó és környezete gondos kezek munkája által szépül folyamatosan, vízparti sütőhelyek, padok, esőbeálló várja a vendég horgászokat. A vízparton halőrház található, ahol az engedélyek beszerezhetőek. A tó halállománya gazdag, könnyűszerrel horogra csalhatóak egy- egy kapitális példány is. A kultúrált környezet, igazi családos horgászatnak is kedvez. Érdekességként koi pontyok is telepítve lettek, ezeket kíméletesen vissza kell helyezni. Ponty, amur, kárász, süllő, csuka, keszegfélék.

Sport

Keresztelő Szent János templom

Cserkút

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom hajója és félköríves szentélye a XII. században épülhetett, a tornyot a XIV. században toldották hozzá. Régi - ma is bejáratként szolgáló - kapuja felett még látható a három kicsiny ablak. Híressé a belső tér falképei tették. A félköríves kapuzat körül a falat valamikor festmények díszítették. Tornyát a XIV. században építették hozzá. Belépve a templomkapun, a hajó szemközti, északi falán két sorban láthatók a freskómaradványok. Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van. Ugyancsak ő festette a karzat alatt elhelyezett stációsorozatot is.

Templom

3 találat a térképen ebből az oldalból