Szilasi Tájház

Az egykori Bódvarákó felé eső faluvégen, 1909-ben az „amerikás”, jómódú, református Bencs János gazda építtette föl lakóházát. A kőműves – több környező településen az 1970-es években még kideríthető analógiák alapján minden bizonnyal a helyi Vojtovics József mester volt, aki leggyakrabban egy Tamás családnevű áccsal dolgozott együtt. Kezük nyomát viselik az oromfalas házak Tornanádaskán, Bódvarákón.
A telek viszonylag széles, nadrágszíjparcella-szerű, merőlegesen fut neki a tornai főútnak. Nyugati vége a Góbis dombjára meredeken hág fel. Valamikor hosszában kettéosztották, és a házzal szembeni részt is szántották. Az udvart a keresztcsűr zárja el a kerttől.
A porta leglátványosabb építménye a jómódról tanúskodó lakóház. Hagyományos háromosztatú lakóépület: elsőház – konyha („pitar”) – utóház – kamra – istálló – kocsiszín – fás szinke beosztású. Érdekessége a rövid ideig tartó építőízlést mutató díszes fejezetű négyoszlopos (kőlábas) előtornác. Oromfala ma is ép, főként mértani elemekből építkező vakolatmezejét két román lezárású, közös könyöklőpárkányon ülő padlásablak töri át, alattuk díszes vakolatkeretbe foglalt évszám, az építés éve: 1909. Az oromháromszög szélein felfutó leveles ág, a két szélen egy-egy csillagrózsát magába foglaló háromszögdísz. Az oromháromszög stablonszélét díszes fűrészelt deszka díszíti. A vízvetősor palából készült, mint a tető fedése is.
A tornác mögötti homlokzat egyszerű: szélein és a két ablak között szürke vakolatkváderezés. A stablondeszka alatt fut az egyszerű, „cakkos” díszítősor. Az udvari tornác faoszlopos kialakítású, oszlopkitámasztós és fűrészelt díszű deszkamellvédes. A nyílászárók közül az ablakok és az ajtók keretei igen díszesek: a fenyőfából készült asztalosmunkák aprólékos gyalult profilokkal szegélyezettek, az elsőház ablakain esztergályozott rátétekkel és az ablakokat osztó-takaró léc faragott oszlopfő-szerű díszekkel rakott.
A porta építménye még a kőkút, a disznóól, a pitarajtóval szemben épült kenyérsütő bakterkemence és a kerti gyümölcsaszaló.