Balaton Csavargőzös Műemlék Hajó

A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel 1842-ben: „Szép ez a Balaton…, mégis az embernek szíves fáj, midőn e roppant vízre tekint… Húsz mérföldnyi sima út, nagyobb mint némely vármegye. S rajta mégis egyetlen hajó sem libeg. Volna csak másutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok körítenék, s fürge gőzösök ünnepelnék az emberész diadalát…” (Kossuth Lajos: Füredi fürdőlevél)

A Balaton a tó második gőzhajója, és első csavargőzöse 1872-ben a Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat számára épült. 1873 március 2-tól 1876-ig Révfülöp, Badacsony és Boglár között közlekedett, a hajó postát is szállított. A gőzgép lapátkerék helyett az akkor legkorszerűbb technikának számító egyenes kihajtású hajócsavart mozgatta (ezért lett csavargőzös).

Az 50 fő befogadására képes utasszállítót "Zala-Somogy" néven rögzítették, de a legelső híradásokban is Balaton néven említették. Sok tulajdonosa volt a Balatonnak, így többször is átkeresztelték. Alexandra, Mohács és Irma után méltatlanul FK-312 lett, ezzel a névvel hajóztak vele utoljára. A balatoni évek után átkerült a Dunára, majd ismét visszatért a tóra, de már nem állt szolgálatba. A Csavargőzöst is utolérte élete során a kényszerű technikai fejlesztés, a gőzgépet dízelmotorra cserélték, majd az is kikerült belőle. Átélt egy árverezést, leégett, majd végül újjászületett.

Ma méltó környezetben, felújítva ismerteti meg az ide látogatókkal a saját- és balatoni gőzhajózás történetét. Kulturális rendezvények, állandó és időszaki kiállítások, tematikus programok helyszíne kora tavasztól késő őszig. A hajócsavar, az eredeti meghajtó tengely az új kormányosi állás, a korhű egyenruha, a minigőzgép és a játszóház csupán egy-egy kiragadott érdekessége a Balaton Csavargőzös Műemlékhajónak.

Nézze meg 3D-ben!