Stadler Stadion
Az 1995. március 4-i Stadler–Parmalat-futballmeccsel az ország akkori legmodernebb stadionját adták át Akasztón.
Stadler Stadion
A Stadler-stadion a rendszerváltás utáni Magyarország történetének egyik építészeti emléke.
Azért itt, az Alföld közepén, mert a juhászból lett helyi vállalkozó, Stadler József hiába próbálkozott Kecskeméten, majd Kiskőrösön is, egyik helyen sem támogatták elképzeléseit.
A Stadler FC az 1993–94-es idényben az NB II. Keleti csoportját megnyerve Bács-Kiskun megye története első NB I-es labdarúgócsapatává vált. A feljutást követően új stadion épült a Kiskőrös melletti kisközségben, Akasztón, amely hosszú ideig az ország legmodernebb stadionjaként adott otthont a Stadler FC mérkőzéseinek.
Az építkezés 1994 februárjában kezdődött és Stadler József egy év rekordidő alatt hozta tető alá az akasztói pályarendszert és a hozzá kapcsolódó építményeket. A megnyitón az MLSZ aktuális elnöke, Benkő László vágta át a játékoskijáró előtt a nemzeti színű szalagot. Tízezren voltak kíváncsiak a meccsre. Gól nem esett, és a Nemzeti Sport beszámolója szerint nemcsak a környékbeliek jöttek el, hanem az ország minden feléből meg akarták lesni a stadiont. Még közel sem volt kész, a székek sem voltak mindenhová felszerelve, a villanyvilágítás sem működött, mert azt csak 15 fok felett kötötték volna be. Szóval akadtak hiányosságok, de állítólag felmerült a nézőtér teljes befedése is, és röpködtek a sztárcsapatok nevei, amelyeket Stadler ide akart hozni. A sportlétesítményhez szauna, konditerem és étterem is tartozott.
A Stadler stadion pályamérete 110-szer 72 méter, amihez négy darab füves edzőpálya kapcsolódik. A lelátókon egyszerre 21 ezer néző foglalhat helyet. A pálya előtti épületben, az úgynevezett Stadler Stadion Hotelben 120 szállóvendéget tudtak fogadni egykor: két, három és négyágyas szobákban.
A csapat első idényében rögtön a középmezőnyben tartózkodott, az 1994–95-ös szezont a 9. helyen zárta. Ezt a teljesítményt a következő szezonban is sikerült megismételnie.
Ezután azonban leáldozott a klubtulajdonos, és vele együtt a Stadler FC csillaga is. Stadler József ellen adóügyi vizsgálatok indultak és elítélték, a csapat pedig 1996–97-ben 16. helyezése után csak osztályozóval maradt benn a bajnokságban.
A Stadler nevét viselő klub 1998-ig szerepelt az NB I.-ben, a kiesés után megszűnt.
Jelenleg az épület erősen lepusztult, tönkre ment minden. A mostani tulajdonos, évente egy-kétmillió forintot fordít a stadionra, Az őrzésre költenek, meg a parlagfűirtásra, másra nem.
Maga a pálya is siralmas. A szélén ecetfa, rajta elfáradt, gazos fű, göröngyök, pedig még öntözőrendszer is van alatta. A lelátók – huszonkétezren férnek el rajtuk – jól állják az időt, a székek stabilak, a beton nem repedezik, sok magyar stadionban irigykednének. Persze, ez sincs teljesen befejezve, az egyik sarokba nem jutottak székek, csak a puszta beton, a másikból viszont már a betonelemek is hiányoznak, lyukas a tribün.
Mára a Stadler stadion egy korszak maradványaivá vált Akasztó határában.
Ön üzemelteti ezt a látnivalót? Partnerként maga frissítheti az adatait és képeit: Partner belépés · Jelentkezés partnernek